Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


colosseum,kánaán,petra

2011.04.12

 

A Colosseum Vespasianus  császár ideje alatt épült Rómában, a Forum Romanum délkeleti végén. I. sz. 80-ban készült el, ekkor volt megnyitója is. Vespasianus utóda,Titusz avatta fel szertartásos ünnepség keretében, amelyen 5000 vadállatot vonultattak fel. A legfelső üléssort a következő császár,Domitianus fejeztette be.

Colosseum in Rome-April 2007-1- copie 2B.jpg Colosseum

Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero egy a közelben álló szobráról (a kolosszusról). Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű nézőtömeg befogadására volt képes.

A Colosseum elliptikus alaprajzú, 188 m hosszú és 156 m széles építmény. 48,5 m magas; mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű építmény. Az üléssorokat lejárók és sétálófolyosók tagolják, amelyek az amfiteátrumban mintegy 55-73 ezer ember zavartalan elhelyezését és közlekedését biztosították. Az építészek olyan járatok és felvonók rendszerét alakították ki, amellyel megoldották a vadállatok színpadra juttatását közvetlenül a ketreceikből. A keresztényeket oroszlánok elé vetették, a gladiátorok egymás ellen vívtak élethalálharcot a 86 × 54 méteres arénában. A negyedik, legfelső emeleten elhelyezett talpkövek és konzolok hatalmas rudakat tartottak, melyek segítségével az amfiteátrum arénáját óriási sátorral lehetett befedni.

kánaán,petra város

Kánaán:

Egy terület ókori neve, ami magába foglalja a mai Izrael, Palesztina,Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét valamint az egyiptomi Szináj-félszigetet Az ókorban a területet a sémi nyelvek családjába tartozó kánaánita nyelveket beszélő népek lakták.

Kánaán kulcsfontosságú terület a civilizáció korai fejlődése, a mezőgazdaság és az írás kialakulása szempontjából.

A fájlhoz képjegyzet tartozik
Kánaán
 
Petra város

A mai Jordánia területén található
 

Az országnak és az egész Közel-Keletnek egyik legérdekesebb látnivalója Petra, a korábban eltemetett nabateus város. A települést a Biblia Szela néven említi, amely héberül sziklát jelent. Ennek görög fordítása Petra; az arabok Wadi Moussának, Mózes völgyének nevezik. Nincs még egy hely a Földön, ahol ennyire belesimulna a város a tájba: nagy részét a sziklákba vájták.

A mai napig sem tudunk sokat a nabateusokról, akik létrehozták ezt a csodát. A félnomád, arámi nyelven beszélő nép 2400 évvel ezelőtt az Arab-félszigetről vándorolt ide, és kereskedelemből élt. Fővárosukban, Petrán rengeteg templomot és áldozati helyet létesítettek. Amelyeket a puha núbiai homokkőbe vájták, megmaradtak évezredek után is; amelyek szabadon álltak, azokat a szél és a földrengések elpusztították.



A város nyolc évszázadon át virágzott, majd a karavánutak áthelyeződése miatt hanyatlásnak indult. Végül a VI. században, az arabok térhódításával Petra csillaga végképp leáldozott. Csak a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Az utolsó európaiak, akik látták, a keresztes lovagok voltak a XII. század elején.

A XIX. században utazók, felfedezők kezdték keresni Petrát. 1812-ben egy arab kereskedőnek álcázott svájci kalandor, Johann Burckhardt hamarosan meg is talált. A nagyközönség számára azonban jóval később, alig harminc évvel ezelőtt nyílt meg.
Petra az az Unesco világörökség mindkét, természeti és kulturális listájára felkerült. A homokkő sziklákba ékelődött kanyon meredek falai rengeteg színárnyalatban pompáznak. Senki sem szabadulhat varázsa alól.

Megközelítése sem mindennapi: több mint egy kilométer hosszú szűk hasadékon kell végigmenni az első kapuig. Az 50 méter magas sziklafalak jótékony árnyat biztosítanak a turistáknak, egykori lakóinak pedig jól védhető utat jelentett a szűk hasadék. A Szik, azaz a hasadék végét egyre világosodó fénycsík jelzi: hatalmas kulcslyukhoz hasonló résen át tárul elénk az első, sziklába faragott épület, a fenséges Kincstár. Valójában viszont sohasem voltak itt kincsek, az épület temetkezési templom céljára épült óriási sziklasír. További királysírok sorakoznak magasan, a sziklákba vájva a Királyok falán, de az egy nap alatt alig bejárható területen 800 műemlék: amfiteátrum, kolostor, oszlopsoros főutca, palota, templom és sír várja a barangolót.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.