Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kheopsz a nagy piramis

2011.04.12

 

Kheopsz fáraó piramisa - "A Nagy Piramis"

 Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551 - 2528) egyiptomi uralkodó volt, aki elhatározta, hogy elődei hagyományát követve csodálatos sírboltot építetett magának. Amikor apja, Snofru fáraó meghalt, az ifjú Kheopsz azonnal utasítást adott a piramis építésére. Természetesen azt szerette volna, ha az ő síremléke minden addigi piramisnál nagyobb és szebb lenne. Az építményt hatalmas méretei miatt "nagy piramisnak" is szokták nevezni. A kínai Nagyfal mellett Kheopsz síremléke a világon létrehozott legnagyobb emberi építmény.

 

Nézzük a méreteit!

Magassága 146,6 méter, vagyis akkora, mint egy ötven emeletes felhőkarcoló. A piramis közel kétmillió mészkőtömbből áll. Mivel a kész piramis súlya meghaladja a 6 400 000 tonnát, fontos volt, hogy kemény sziklatalajt válasszanak alapzatul, amely képes megtartani ezt a hatalmas építményt. Egy Gíza nevű falucskától két km-re találtak rá a megfelelő helyszínre. /Ezért is szokták Gízai piramisként is emlegetni. Manapság ez a terület Kairó területéhez tartozik./
Az építkezést gondos előkészületek előzték meg: először felrajzolták a piramis alaprajzát, majd vízmentesen záródó tégla- és vályogfallal vették körbe az egészet. A területet sakktáblaszerűen csatornákkal hálózták be.

A hatalmas előkészítő munka tíz éven át tartott. Ezekben a munkákban 4000 egyiptomi dolgozott, művészek, építészek, kőfaragók és egyéb kézművesek izzadtak a sivatag halhatatlan uralkodójának dicsőségéért. Hérodotosz, a nagyhírű görög történetíró (Kr.e. 484-425) beszámol arról, hogy a munkálatok további 20 esztendeig tartottak, ami alatt a gigantikus síremléken kereken 100.000 munkás dolgozott.
A hatalmas piramis belsejében egy titokzatos, szerteágazó folyosórendszer húzódik. Az építmény közepén megbúvó, 10,50 méter széles és 5,80 méter magas termet, a Király Kamráját egy 47 méter hosszú folyosón, a Nagy Galérián keresztül lehet elérni. A termet drága márványborítás fedi, ám a kövek felületét nem díszítik faragások. A Király Kamrájának közepén egy hatalmas, nyitott márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A fáraó elhunyta után az uralkodó nagy gonddal bebalzsamozott holttestét a piramis sírkamrájában helyezték el. A test belső szerveit légmentesen záródó edényekbe, az ún. kanopuszokba tették, majd ezeket a szarkofág közelébe állították. Mindazonáltal a tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt a meglepő feltételezést három érvvel támasztják alá:

  1. A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak.
  2. Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült el, a teteje pedig teljesen hiányzik.
  3. Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti teremből két szűk szellőzőcsatorna vezet a piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs szükségük levegőre!

Valószínűnek látszik tehát, hogy Kheopsz király sohasem nyugodott ezen a helyen.

A Nagy Piramis belsejét 3500 éven keresztül senki sem háborgatta. A sírrablókat és a fosztogatókat elsősorban a rettentő félelem tartotta vissza a rablástól. Az egyiptomiak hite szerint ugyanis szörnyűséges szellemek őrzik a sírhelyet, és a szörnyetegek könyörület nélkül megölnek mindenkit, aki háborgatni meri a piramis békéjét!
Először Harun al Rasid, a hatalmas muszlim uralkodó fia, Abd Allah al Ma'mun kalifa (Kr.e. 813 - 833) hatolt be Kheopsz piramisába. Keserűen csalódnia kellett, hiszen a kamra nem rejtett semmit, csupán a denevérek ürülékének 28 cm vastag szőnyegét. Ettől kezdve a fosztogatók és a sírrablók elkerülték a számukra érdektelenné vált, üres piramis. 1168-ban a keresztes lovagok elől menekülő muszlimok felgyújtották Kairó nagy részét, mert nem akarták, hogy a város az európaiak kezére kerüljön. A háború után visszatérő egyiptomiak szétverték a Kheopsz-piramis hófehér mészkőburkolatát, és ezekből építették újjá házaikat. A piramis gyönyörű záróköve, a pyramidon is a nyersanyag-éhség áldozatává vált.
Kheopsz síremléke napjainkban csupán 137, 20 m magas, jóllehet valamikor a 144, 6 méteres magasságot is elérte. A zárókő eltávolítása miatt a piramis nem hegyes, hanem egy 10×10 méteres nagyságú, négyzet alakú terasz található a tetején. A 20-dik században a piramisok kedvelt kirándulóhelyekké váltak. A világ minden részéről érkeznek ide turisták, s ellátásuk sok szegény egyiptomi ember számára biztosít megélhetést. Elkísérik a vendégeket a Királyok Völgyébe és régi mintára készült emléktárgyakat próbálnak eladni nekik.
Napjainkban számos teória kering a piramisokról, miszerint azok valójában földönkívüli civilizációk maradványai, illetve csillagvizsgálók, melyekből megfigyeléseket végeztek a földönkívüliek a földlakókról és egyéb bolygókon élő népekről. Mivel ezeket az állításokat még nem sikerült senkinek sem bizonyítani, így addig is maradjunk meg a jó öreg Kheopsznál, aki nem érte be egy maroknyi földdel, ahová eltemetik, hanem síremlékével is kiemelkedni vágyott.

http://i.ittvoltam.hu/p/00/00/00/21/38a.jpg

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.