Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


áfonya,kávé

2011.04.11

Kávé

kávé

2012.03.25
Áfonya

Fájl:Dark roasted espresso blend coffee beans 2.jpg

A kávé hódító útja

kávécserjeA források nagyjából megegyeznek abban, hogy az a bizonyos vörös bogyós bokor, azaz a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik, innen jutott el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba. Kaffa város körül még mai találkozni lehet vadon növő cserjékkel, amelyek elérheti a 12 méteres magasságot. Abesszíniában már a IX. században említették a kávét. Pontosan nem lehet tudni, hogyan került át Arábiába, de onnan szigorúan megtiltották a kivitelét, csakhogy már akkor sem lehetett minden zarándok mellé rendőrt állítani - és a tiltott gyümölcs az első emberpár óta a legédesebb -, ezért nincs az a kockázat, amit ne vállaltak volna érte.Míg a kínaiaknak a tea, addig az araboknak a kávé volt a féltve őrzött árucikkük. A kávébab a növény magja, melynek ha felhasítjuk a termését, és kiszedjük a gyümölcshúsba ágyazott magokat, akkor azok terméketlenné válnak. Ezért csak mag formában engedték meg a kivitelét Arábiából.
 

A portugálok és a hollandok 1600 körül vitték Ceylonba és a többi gyarmataikra. Ugyanebben az időben egy mohamedán zarándok Indiába vitte, ahonnan 1699-ban került Jáva szigetére. 1706-ban az amszterdami hajtatóházakban ültettek kávécserjéket. XIV. Lajos francia királynak ajándékoztak egy növényt, amelynek külön üvegházat építettek, és amelynek hajtásait állítólag a világ számos helyére elvitték.

Meglepő, hogy a kávé viszonylag milyen rövid múltra tekinthet vissza. Az ókori ember ösztönösen kereste a gyógynövényeket és azokat a növényeket, amelyek általános jólétet, örömét fokozták. A teáról tudjuk, hogy körülbelül ezer évvel megelőzte a kávét, ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a kávécserje gyümölcsének előbb valami módon kapcsolatba kellett kerülnie a tűzzel.

a kávé elterjedéseA kávéital elterjedése összefügg az iszlám terjedésével Észak-Afrikában, Dél-Európában és Dél-Ázsiában, valamint 1300 körül az oszmán birodalom terjeszkedésével. Mivel a próféta megtiltotta híveinek a bor élvezetét, ezért a kávé kiemelkedő szerephez jutott az iszlám kultúrában. A bogyókból főzött kávé hamarosan az egész mohamedán világban elterjedt, sokak számára a tiltott alkoholt helyettesítő élvezeti cikké vált. Konstantinápolyban 1554-ben nyílt meg II. Szulejmán alatt az első kávéház, mire az igazhitűek elmaradoztak a mecsetből. Ezért egy ideig betiltották a fekete nyilvános élvezetét (ekkor otthon, zárt ajtók mögött itták az emberek), de aztán jött egy új mufti, aki egyrészt szerette a kávét, másrészt rájött, hogy hatalmas összegekhez juthat, ha megadóztatja - így újra engedélyezte a kávéivást. A keresztény Európában Velence ismerte meg elsőnek a kávét 1615-ben. Rögtön akadtak ellenzői az egyházi körökből. A fanatikusok felszólították VIII. Kelemen pápát, hogy az "ördög italát" helyezze egyházi átok alá, hiszen az iszlám is tiltja a bor élvezetét híveinek. A pápa erre nem volt hajlandó, mert maga is kitűnő italnak tartotta a kávét.

1650 után egymás után nyíltak meg kávéházak Európa nagyobb városaiban.Magyarországon feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismerték meg a kávét. A kávé szót Zrínyi Miklós írja le először a Szigeti Veszedelem 3. énekében:

"Egymás közt sok dologról beszélgetének.
Káuét kicsin finchából hörpölgetének…"

Nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg.

Leggyakoribb kávéfajták

  • Coffea arabica
    • Typica
    • Bourbon
    • Margogype
    • Mokka
  • Coffea canephora
    • Robusta
    • Uganda
    • Kouillon
    • Coffea liberica
    • Coffea excelsa
    • Coffea stenophylla

Kávé termelő országok

kávétermelő országok, kávéövA kávét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban az északi szélesség 23. és a déli szélesség 25. fok közötti, úgynevezett kávéövben termelik. Ezek közül azonban csak kb. 50 országban termelnek gazdaságilag jelentős mennyiséget exportra. Ezen országok többsége fejlődő ország, és devizabevételeik jelentős részét a nyerskávéexportból nyerik.
A kávéiparban a különböző termelőországokból származó kávékat eredetükkel jelölik meg. Ezzel első megközelítésben a kávé típusát (íz, babforma, szín) jellemzik. Egy származási helyen belül további finom megkülönböztetéseket tesznek termelőterület, földrajzi magasság, minőségi osztályok, szüret szerint.

Etiópia
• A kávé őshazája

• Száraz és nedves eljárással* készített arabica kávé, részben vadon növő kávécserjéből

• Az erről a területről származó, csúcsminőségű kávé jellegzetes aromajegyekkel rendelkezik, amit csak itt lehet találni.

Kenya
• Nedves feldolgozású arabica kávé
• Telt íz jellegzetes aromával és jelentős savtartalommal

Uganda
• Zömében száraz feldolgozású robusta kávé

Elefántcsontpart
• Szinte kizárólag robusta kávé száraz feldolgozásból

Brazília 
• A világ legnagyobb kávétermelő országa
• Túlnyomórészt száraz feldolgozású arabica kávé
• Lágyabb, testesebb íz, sok kávékeverék alapja; kifejezetten jó eszpresszónak

Kolumbia
• Kizárólag nedves feldolgozású arabica kávé
• A termesztés magas területeken (2000 m magasságig) folyik
• Telt, lágyabb íz, elegáns aroma

Guatemala
• Szinte kizárólag nedves feldolgozással készülő arabica kávé
• Vulkanikus hegyvidékeken
• Pikáns, telt íz, jellegzetes aroma

Costa Rica
• Kizárólag arabica kávé, túlnyomórészt nedves feldolgozás
• Kiegyensúlyozott, aromás íz

India
• Arabica és robusta, többnyire száraz feldolgozás
• Fő termőterület Dél-Indiában
• Nagyon telt, mégis lágy íz

Indonézia
• Túlnyomórészt robusta, száraz feldolgozás

Vietnam
• Szinte kizárólag száraz feldolgozású robusta kávé

El Salvador
*Két fő pólus jellemzi ezt a kávétermelő országot. A tradicionális bourbon arabika fajták, és a másik póluson a pacamara található. Ez az elefántbabnak is nevezett maragogype és egy paca nevezetű helyi caturra variáció hibridje.
 

* Mindkét eljárás során a friss cseresznyék megmosásával indul a folyamat. Viszont, míg a száraz eljárás esetében a mosás során szortírozott szemek a napon száradnak, addig a sokkal költség- és időigényesebb nedves eljárás során a vízzel való folyamatos kapcsolat lazítja meg a külső héjat, végül egy erjesztőmedencében, több órás áztatás után válik le teljesen a gyümölcshús.

 Pörkölés:
A megtisztított kávét szárítják majd pörkölik.Tisztítás során a piros cseresznye méretű termést megmossák majd egy szerkezet kinyomja belőle a magot(kávé szemeket). A mag külső héját szárítás után eltávolítják és a tisztított szemeket tovább szárítják.
Szárítás: A napon kiterített magokat nappal átkevergetik. Éjszaka nem keverik az aromákk jobb megörzése miatt.A végleges szárítást hatalmas forgó szárítódobokban folytatják. Ezt a műveletet nagy körültekintéssel teszik mert a nem megfelelő szárítás folyamán a szemek fermentálódhatnak mely savanykás,kellemetlen ízt kölcsönöz a kávénak.

Száratást követően pörkölik.A pörkölés a kávé koffein tartalmára nagy hatással van.A pörkölés során csökken a koffein a kávéban. Ezért általában a sötét kávék kevesebb koffeint tartalmaznak.A pörkölés viszont nélkülözhetetlen a kellemes aromák és eltarthatóság érdekében.

 

Áfonya

Savanyú, tőzeges, tápdús talajt szeret, ezért ilyen talajt készítsünk elő számára ültetéskor. Földjét dúsíthatjuk trágyával, komposzttal, fakéreggel, esetleg forgáccsal.

Sekélyen gyökerezik, azaz csak a talaj felső részét szövi ár gyökérzetével, emiatt gyakori öntözést igényel. A föld kiszáradását elkerülhetjük, ha tövét mulccsal takarjuk.
(Vaccinium corymbosum Blue Ray) 1,5 m magas és legalább ilyen széles cserje. Viszos, fehér virágai nyár elején nyílnak, amiből kék színű, nagy bogyójú, fürtös termés fejlődik. Bogyói ízletesek, aromásak, jól tárolhatók. Készíthetünk belőlük lekvárt, szörpöt, likőrt, bort, valamint ételek ízesítésére vagy díszítésére is alkalmasak.

http://www.kolibrikerteszet.hu/files/Kepek2/gyumolcstermok/vaccinium%20Bluecrop.jpg

.fel az oldal tetejére

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.