Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


aszalás,tartósítás

2011.09.13

 

 
Úgy gondolom, sikerült olyan aszalt paradicsomot készítenem, amilyet szerettem volna már néhány éve. Próbálkoztam, de nem voltam elégedett. Sosem szabad azt mondani, hogy én már mindent tudok, mert mindég vannak új dolgok, eljárások, de főleg tapasztalatok, amelyeket érdemes megszívlelni. Így voltam most én is. Mások tapasztalatait átvéve készítettem az idén aszalványt paradicsomból. Lukullusz paradicsomokat vettem, mert az a legjobb. Sajnos az elmúlt években még enni való mennyiséget sem találtam, nemhogy eltenni valót. Most pedig piacon és zöldségesnél egyaránt láda számra áll, teljesen elfogadható áron.
A paradicsomokat félbevágtam, kimagoztam, kicsit megsóztam és megszórtam összevágott rozmaringgal és kakukkfűvel. Vágott felükkel felfelé sütő tepsire tettem és 150 fokos sütőbe raktam 3 órára. Ezután átraktam a kissé összeesett paradicsomokat az aszalógép tálcáira. Addig hagytam itt, amíg kicsit még puhák voltak, de láthatóan sok vizet elveszítettek már.







 
Mivel a paradicsomok nem voltak egyformák, ezért a teljesen kiszáradtakat külön eltettem egy üvegbe. Ami pedig puha maradt, azt fokhagymával, rozmaring ággal, néhány bazsalikom levéllel két kis üvegbe tettem és felöntöttem Floriol olajjal. A kicsi üvegekben egyenként kb. 1/2 kg paradicsom van. A száraz szeleteket már ki is próbáltam aszalt paradicsomos, rozmaringos bucik formájában. Nem kellett spórolnom a paradicsommal, ezért rendkívül finom volt. Ráharapni az aszalt paradicsomra a friss buciban, kihagyhatatlan élmény.
 
Sóval eltett paprika. Darált paradicsompaprikát sóval összekeverve évek óta teszek el. Szeretem a pörkölt alapú ételekbe ízesítőnek. Úgy emlékszem, gyerek koromban még zsíroskenyérre is tettünk belőle. Kipróbáltam megint, de annyira sós volt, hogy nem tudtam megenni, pedig biztos vagyok benne, hogy régen ettük. Igaz, ma már annyira kevés sót használok, hogy szinte csak a főzött ételekbe teszem.
Hozzávalók:
  • 1 kg paprika
  • 20-25 dkg só

A paprikát le kell darálni / én az aprítógéppel szoktam összevágni /és összekeverni a sóval. Egyes receptek azt írják, hogy hagyjuk állni másnapig, de én nem szoktam. Pontosabban, nem mindég. Semmit nem ártott neki. Kisebb üvegekbe teszem annyira tele, amennyire lehet és lezárom. Mehet a helyére.


Cukkini krémet az idén készítettem először, de annyira ízlett, hogy gondoltam, megpróbálom üvegbe is eltenni. A fagyasztóban is van nyers reszelt cukkini, de kíváncsi voltam erre is. Remélem eláll egy darabig. A mennyiségek nem igazán fontosak, inkább az eljárás.

Recept: kevés olajon megfonnyasztom az összevágott hagymát / 1 fej /, a fokhagymát / 2 ger /, megsózom egy kicsit és ráteszem a finomra reszelt cukkinit / 1 kg nem tisztítva /. Összeforralom és ha már nem maradt sok leve, akkor kicsi, sterilizált üvegekbe teszem. A fémtető alá celofánt teszek, lezárom és fejre állítom legalább 5 percre. Ez általában elég, hogy a fémtető is a forróságtól csíra mentes legyen. Ennek ellenére én szoktam szárazdunsztba is tenni. Tartósítószer nincs benne, felbontás után rövidebb ideig áll el, ezért jobbak a kis üvegek.

Ajvar Ez a paprikakrém ízesítő húsok mellé, de pirítósra is kenhető. Nem ez az egyetlen recept létezik, lehet padlizsánnal is készíteni, de nekem a sültpaprika íze nagy kedvencem lett, ezért ebben csak az van.
Recept:
  • 1 kg paradicsompaprika
  • 2 db vöröshagyma
  • 1-2 ger. fokhagyma
  • 2-3 dl olívaolaj
  • 1 ek. pirospaprika
  • 2 ek. 10 %-os ecet
  • citromlé

A paprikákat félbevágtam és kimagoztam. Tepsire tettem és megsütöttem a héját. Kiszedtem, tálba tettem és letakarva hagytam állni egy órát, hogy a megégett héjakat könnyen le lehessen szedni. Közben kevés olajon megpároltam az összevágott hagymát, kicsit megsóztam, hozzáadtam az összevágott fokhagymát és a megtisztított , összevágott paprikát. Puhára pároltam és botmixerrel pépesítettem. A pirospaprikát sajnos én elfelejtettem, de ebben az állapotában kellene hozzáadni. Beleöntjük a megmaradt olajat, ecetet és a citromlével kellemes pikánsra ízesítjük. Forrón kicsi fertőtlenített üvegekbe töltjük, lezárjuk, fejre állítjuk és ki is dunsztolhatjuk takaró alatt, ha abban jobban megbízunk.

Lecsó eltevés és maradékai hasznosítása

 
Nem úgy néz ki, mint egy lecsó? Pedig az. Pontosabban az lesz majd télen. Ez ugyan is a szó szoros értelmében egy alap. A lecsóé. Kizárólag paprika és paradicsom. Az olaj, a hagyma és a többi akkor kerül bele, amikor enni akarjuk. Amikor még " kicsi " voltam és nem ismertem a befőzés fortélyait, nem volt dunsztos üvegekkel megrakott spájzom, akkor bizony, ha lecsót akartam enni télen, vettem egyet a boltban. Nem a lustaságom volt ennek az oka, hanem az, hogy abban az időben nem volt szokás nálunk lecsót eltenni. Az nyári étel volt. Ugye mennyi minden változott az elmúlt harminc évben? Azt nem állítom, hogy sehol sem főztek télire ilyesmit, de mi nem. Gondolom az esetleges házi lecsók akkortájt hasonlítottak a boltiakra, nem lévén sok újság, sok ötlet és sok recept. Én nem szerettem sosem a nagyon paradicsomos lecsót. Talán azért, mert a boltin szocializálódtam, és az azért nem volt a gasztronómia csúcsa, de még a csúcs közeli sem. Akkor az volt a legnagyobb gondom, hogy a különböző konzervgyárak--igen, akkor még voltak--termékei közül megtaláljam azt, amelyik a leginkább ízlik. Azután a gyerekeim kicsi korukban természetesen nem ettek ilyet, később pedig remek fagyasztott lecsó alapokat lehetett venni. Nagy zacskóban fagyasztott egész fehérpaprikák és fagyasztott egész paradicsomok. Már akkor is azt csináltam, hogy vettem két csomaggal és az egyik adag paradicsomot használtam csak föl, a másikat eltettem én is a fagyasztóba. Elhasználtam pörköltbe. Akkoriban még csak fagyasztó ládák voltak, szekrények nem, a láda pedig egy lakótelepi lakásban nem fért el. A meglevő hűtőszekrény fagyasztóját nem lehetett megtömni úgy, ahogy manapság csinálom. Lehet, hogy ez az oka a mostani gyűjtögetésemnek? Ezen még nem gondolkodtam.
Ez a recept volt az első, amit télire eltett lecsó készítésére bevetettem. Még soha nem romlott meg, igaz, van benne egy pici tartósítószer, de ez legyen a legrosszabb, ami velünk történik élelmiszer ügyben. Nekem ez nagyon egyszerű és a végeredménnyel is elégedett vagyok. A klasszikus lecsó főzés arányai általában ez: 1 kg paprikához 1/2 kg paradicsom és kb. 1/2 kg hagyma kell. Ennél a receptnél is ez az arány, de hagyma nélkül. Én annyit változtattam rajta, hogy 1-1 arányban készítem, ugyanis leszedem a paradicsom héját és kinyomom a magokat is. Így viszont az eredeti mennyiség kevés lesz. Talán gyerek koromban azért nem szívesen ettem a lecsót, mert akkor még nem volt szokás leszedni a paradicsomok héját. A paprika viszont mindég ledobta a magáét, tehát az is ott pöndörödött a lében. Ezt még ma is csak a jól neveltségem okán vagyok képes lenyelni. A paprikát pedig úgy szeretem- ezért természetesen a családom is úgy szereti-ha nincs szétfőzve puhára. Legyen egy kicsi tartása, lehessen harapni rá.
Tehát, nekem volt 8 kg paprikám és 8 kg paradicsomom.

Azzal kezdtem, hogy vizet forraltam és közben kivágtam a paradicsomok cipkáját / ahol a szára volt /és bevágtam 3-4 helyen a héját, hogy a vízben könnyebben elváljon a hústól. Adagonként beletettem a vízbe, és újra felforraltam, kiszedtem hideg vízbe, hogy ne főljön tovább, és, hogy tudjak vele dolgozni. Közben leszedtem a héját, kettévágtam és kiszedtem a magokat. Ezeket a folyamatokat egyszerre lehet csinálni, így mire az utolsó adag a vízbe kerül, szinte csak ez marad hátra. Az eredeti recept azt írja, hogy a paradicsomokat vágjuk karikára, én inkább fölvagdosom kis darabokra, de amióta a csuklóm nem bírja ezt, a konyhai robotgép aprítójába teszem és durvára vágom.

Ezután jön a paprika. Ha van segítség, mint nekem a férjem, közben föl lehet vagdosni a paprikát. Persze azért én is segítettem, mert mégis csak nekem van nagyobb gyakorlatom. Közben ismét vizet forraltam, ebben föztem ki a paprikákat. Amikor a víz felforrt, / csak tiszta víz / adagonként tettem bele a paprikát, újraforrástól számítva kb. 2 percig főztem. Ilyenkor úgy néz ki, mintha nyers lenne, de már érezni rajta a blansírozást. Kiszedem szűrőlapáttal és így folytatom, amíg el nem fogy, de közben teszem az üvegbe / igaz, kicsit forró, de hát a mi kezünk azbesztből van, igaz? / felváltva a paradicsommal. A paprikákat igyekszem lenyomkodni, így elég sok fér bele. A tetejére paradicsom kerüljön. Most jön egy pici Na-benz. Ezután befőző fóliát teszek rá és lezárom a csavaros tetővel.

Az üvegeket 2x kell vízben kidunsztolni. 15-20 percig főzzük a vízben, attól függ, mekkora üvegben vannak. Ebben hagyjuk kihűlni és másnap megismételjük.
Látszólag sok paradicsom megy veszendőbe, de én ezt nem dobom ki. Beöntöm egy lábasba és elforralom belőle a vizet. Amikor úgy látom, hogy elég / nem baj, ha marad benne még víz /, tiszta, kicsi üvegekbe töltöm és száraz dunsztba teszem. Ezt télen úgy használom, mintha paradicsomot tennék az ételbe.








A paprika csutkákat kiválogatom és ami egészséges, azt tálcára teszem, lefagyasztom és azután zacskóba téve elteszem télire, hogy ne keljen drága paprikát tenni a levesbe, pörköltbe stb. ízesítőnek. Akár 2-3 db-ot is használok, ha kell. Azt a vizet pedig, amiben a paprikákat főztem, egy pici tartósítót belekeverve kiforrázott üvegekbe öntöm és szintén száraz dunsztba teszem. Ez a paprikalé télen nagyon finom ízesítője a paradicsomos húsgombócnak. Téli töltöttpaprika, de nem a drága és valljuk be, gyenge ízű paprika fől benne, hanem a nyári paprikalével van felengedve. Kipróbáltam, működik.

Forrás:daisyterme.blogspot

Mit lehet aszalni és hogyan?
A legősibb élelmiszertartósítási módszer az aszalás. Nem kell hozzá tartósítószer csupán meleg, amelyet évezredeken át a napfény szolgáltatott.

A legősibb és a legtermészetesebb élelmiszertartósítási módszer az aszalás. Nem kell hozzá tartósítószer, segédanyag, cukor, tároló edény, csupán meleg, amelyet évezredeken át a napfény szolgáltatott, de aszalással tartósítanak még ma is sok déli vidéken, így állítva elő többek között az egész világon kedvelt aszalt szőlőt, a mazsolát.

A két világháború között, különösen Erdélyben építettek aszalóházakat, amelyekben erdei gyümölcsöket, gombát, szilvát aszaltak. De lehet háztartási tűzhelyen is aszalni. Manapság azonban kereskedelmi forgalomban kaphatók háztartási, elektromos aszaló berendezések, amelyeken kiváló aszalványok állíthatók elő.

Néhány szó az aszalásról

Mit lehet aszalni?

 

Szinte valamennyi gyümölcsöt, almát, körtét, szilvát, kajszibarackot, ribiszkét, bodzabogyót. Természetesen nem kell aszalni a diót, a mandulát és a mogyorót. Nem lehet sikeresen aszalni a nálunk termett fügét! Jó és szép aszalvány készülhet sárgarépából, petrezselyem és pasztinák gyökérből, vörös és póréhagymából, zellergumóból, sóskából . Ha most vágják le a fűszernövényeket (petrezselyem, kapor, lestyán, majoranna, citromfű, stb.), akkor tessék aszalni, mert a szabadban már nem szárad meg! És hogy el ne felejtsem, nagyon finom aszalvány készül a termesztett és a gyűjtött gombákból.

Néhány szó az aszalásról

Az aszalásra szánt termény legyen érett, ép, egészséges. Penészes gyümölcsből nem lehet fogyasztható aszalványt készíteni! A terményt meg kell tisztítani és meg kell mosni, le kell csöpögtetni.

Egyes terményeket (alma, körte, gyökérzöldségek) fel kell aprítani, karikára vágni, kockázni, ki ahogy szereti. Az almát, a körtét ajánlatos meghámozni, kimagozni, a ribiszkét lebogyózni, de a szilva szárát ne tessék eltávolítani, mert akkor aszalás közben elfolyik a legértékesebb, cukros leve, íztelené, rágóssá válik.

A cseresznyét és a meggyet aszalás előtt célszerű leforrázni, hogy ne repedjen meg, a szilvát meg lehet fürdetni 1 %-os szódás vízben, amely feloldja a felszínén levő viaszréteget és meggyorsítja az aszalást.

Néhány szó az aszalásról

Néhány szó a munka menetéről!

 

A kilyuggatott tálcákra egy rétegben rakjuk a gyümölcsöt és fokozatosan melegítsük. A felső tálcát egy idő után tegyük alulra, a tálcák helyét folyamatosan cserélgessük. Az aszalást addig kell folytatni, amíg a gyümölcsök víztartalma 20-22 % -ra, a zöldségeké 7-8 % -ra csökken. Ez két-három nap alatt következik be, de a fűszernövények levelei akár néhány óra alatt megszáradnak. Az aszalványokat hűvös, szellős, száraz helyen tárolhatjuk tüll, vászon vagy papírzacskóban akár tavaszig.

Aki már némi gyakorlatot szerzett, az készíthet kandírozott gyümölcsaszalványt vagy pl. szultánát. Ez kimagozott, aszalt szilva, amelybe a mag helyére egy mandulát vagy egy gerezd diót bujtattak. Szóval hasznos és jó játék az aszalás. Tessék kipróbálni, még nem késő!

Az aszalás az egyik legősibb konzerválási módszer. Segítségével gyümölcsöt rakhatunk el magunknak télire. A szárított és aszalt gyümölcs nem csak különleges ízű, de az elpárologtatott víz miatt tápanyag-koncentrációja is jelentős. Lássuk, mit és miért érdemes aszalni télre:


Ahhoz, hogy a hideg hónapokban pótolhassuk az ásványi anyagok hiányát, avagy kiegyensúlyozhassuk azt, nincs mindig táplálékkiegészítőkre szükségünk! Legtöbbször már az is elegendő, ha étrendünkbe - a friss idényzöldségek és - gyümölcsök mellé - beiktatjuk a szárított gyümölcsöt is.

Energiabombák

Miután a száradási folyamat során a gyümölcs tápanyagtartalma hatszorozódik-nyolcszorozódik, az aszalt gyümölcs valóságos energiabombát jelent szervezetünk számára. Így például a sárgabarack esetében megnő a gyümölcs béta-karotin- és vastartalma is. Aszalt formában a természetes cukrokból és ballasztanyagokból származó energia is nagyobb, mint friss gyümölcs esetében.

Aszalt sárgabarack - kiváló kálium- és vasforrás

A vízháztartásért, az idegi ingerület átviteléért és a szívműködésért felelős káliumot már a friss sárgabarack is gazdagon tartalmazza: 280 mg/100 g-ot. Ám a gyümölcs szárított formájában még magasabb káliumtartalommal rendelkezik: 100 g aszalt sárgabarack elfogyasztásával szervezetünket 1370 mg káliummal látjuk el: azzal az ásványi anyaggal, melyet erős verejtékezés, például sportolás vagy nehéz fizikai munka következtében vesztünk el.

Ne feledjük! A vízhajtó szerek és a kortikoidok is hozzájárulhatnak a kálium gyors kiválasztásához, és ezzel - akárcsak rendszeresen szedett hashajtók esetén - szükségessé válik annak pótlása. Ennek az ásványi anyagnak a hiánya fejfájásban, lassú sebgyógyulásban, izomgyengeségben és renyhe székletürítésben nyilvánulhat meg.

A sárgabarackban különösen sok A-vitamin is található. Napi három szem friss gyümölcs elfogyasztása fedezi egy felnőtt szervezet A-vitamin-szükségletének felét.

A szárított sárgabarack elsőrangú vasforrás is. Különösen a nőknek kell ügyelniük arra, hogy táplálékukkal elegendő vasat vegyenek magukhoz, hiszen a menstruáció miatt hajlamosak a vashiányra.

Kénezetlen gyümölcs előnyben!

Vásárláskor ügyeljünk arra, hogy kénezetlen aszalt gyümölcsöt válasszunk, hiszen a konvencionális áru esetében alkalmazott kén-dioxid - az E 220-as - kellemetlen panaszokat, például puffadást okozhat!

Mazsola - Apró gyümölcs, hatalmas erővel

A sokáig a tőkén maradó, majd az árnyékban szárított szőlőt gyűjtőnéven mazsolának nevezzük. Olyan értékes, a szervezet működéséhez állandóan szükséges és elengedhetetlen ásványi anyagokat tartalmaz, mint a kalcium, a magnézium és a foszfor. Ezek mellett 75%-os a szőlőcukorszintje.

A mazsola 80 mg kalciumot tartalmaz: erre nagy szükségünk van csontjaink és fogaink felépítéséhez.

A mazsolában található foszfor és magnézium is jelentős mértékben hozzájárul „tartószerkezetünk" épen tartásához.

Aszalt gyümölcs - A gyomor- és bélbetegségek gyógyítója

Rostanyagaiknak köszönhetően a szárított datolya és a füge is alkalmas arra, hogy emésztésünket lendületbe hozza. Rendszeres fogyasztásukkal búcsút inthetünk a hashajtóknak, amik a velük járó dehidratáció következményeként kálium és egyéb ásványi anyagok hiányát vonhatja maga után.

Az aszalt szilva is gyengéden, mégis hatásosan kezeli az emésztési problémákat, emellett 824 mg káliumot, vasat, a B-vitamin-csoport néhány tagját és aszkorbinsavat is tartalmaz.

A trópusi ananász - enzimekben gazdag, és bőven raktároz gyümölcssavakat is - azoknak ajánlott, akiknek kevés a gyomorsavuk, hiszen a benne található fehérjebontó enzim, a bromelain támogatja az emésztést.

A kénezés mellékhatásai

Rengeteg okunk van arra, hogy az aszalt gyümölcsöt bevonjuk mindennapi táplálkozásunkba. Ám figyeljünk arra, hogy csak kénezetlent fogyasszunk!

A kén-dioxid az egyik legősibb konzerválószer, többek között már a középkorban is használták boroshordók tisztításához. Feladata, hogy megakadályozza a világos gyümölcs elszíneződését és a kártevők megtelepedését. Ám a különösen érzékeny emberek - allergiások - esetén fejfájást, hányingert és hasmenést is okozhat.

Jegyezzük meg! Az asztmás betegeknél a kénezett élelmiszer a kórkép súlyosbodását vonhatja maga után! A kén-dioxid ezenkívül gátolja az emésztő-enzimek működését, ezért puffaszt, és tönkreteszi a B1-vitamint, amelyre szervezetünknek az idegi működéshez és a szénhidrátok anyagcseréjéhez feltétlenül szüksége van.

Természetes káliumpótlás

Káliumban gazdag táplálkozással - melyhez az aszalt sárgabarackon kívül más szárított gyümölcs, mint a mazsola, füge vagy banán, illetve a burgonya, a teljes kiőrlésű termékek, a hüvelyesek és a zöld színű zöldségek is hozzájárulnak - a hiánytünetek kiválóan orvosolhatók.

Aszaljunk magunk a gyümölcsöt!

Ha egészen biztosak akarunk lenni abban, hogy kénezetlen árut fogyasztunk, válasszunk biotermékeket, vagy egész egyszerűen magunk aszaljuk a gyümölcsöt!

Ha sok aszalni való gyümölcsünk van, érdemes vásárolnunk egy aszalógépet. Így néhány óra leforgása alatt nagyon egyszerűen és adalékanyag nélkül konzerválhatjuk a gyümölcsöt.

A gyümölcs szárításának másik lehetősége a tűzhely sütője. Ehhez a friss, nem túl érett és teljesen ép gyümölcsöt szeletekre vágjuk, zsírpapírral vagy sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk, majd 50-60 °C-on néhány óra alatt megszárítjuk. Annak érdekében, hogy a nedvesség el tudjon távozni, a sütő ajtaját a szárítás ideje alatt résnyire hagyjuk nyitva!

Fontos! Ha tárolni akarjuk a magunk aszalta gyümölcsöt, először jól hűtsük le, majd légmentesen záródó üvegekbe spájzoljuk!

Természetes nasi

Az aszalt gyümölcsnek magas a szőlőcukortartalma, így a szervezetünk számára könnyen és gyorsan hasznosítható energiaforrást jelent. Étkezések között finom csemegeként fogyasztható.

Vigyünk magunkkal belőle az irodába, sportoláshoz, kirándulások alkalmával, és élvezzük, hogy természetes módon jutunk energia-utánpótláshoz! Gyermekeinknek is adhatunk belőle néhány szemet az iskolai tízórai mellé, így ellátjuk őket energiával, s egyben kiváltjuk az egészségtelen édességeket is.

Az aszalt gyümölcsöt természetesen felhasználhatjuk különböző ételek elkészítéséhez is. Tehetünk szárított gyümölcsöt a müzlibe, készíthetünk belőle finom sárgabarack-vagy szilvalekvárt a palacsintához, de joghurtba, túróba is belekeverhető.

Tipp: az aszalt gyümölcs nemcsak édes ételek alkotóeleme lehet, hanem húshoz és zöldséghez is nyugodtan felszolgálhatjuk. Bármily módon is építjük be a szárított gyümölcsöt az étrendünkbe, biztosak lehetünk afelől, hogy hozzájárul kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásunkhoz.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.