Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


körte,dió,gesztenye

2011.03.06

Pontos idő a körte órán:www.clocklink.com/clocks/0023-white.swf

Hogyan gondozzuk körtefánkat?

Szerző: Zajácz István  

Hogyan gondozzuk körtefánkat?

Az utóbbi időben egyre kevesebb a körtefa a kiskertekben.

Mi ennek az oka? Járjunk utána!

 

 

 

virágzó körtefa    körtefák

 

A tény, hogy kevesebb a körtefa napjainkban nem logikus, hiszen egy nagyon finom és változatos fajtájú gyümölcsről van szó.

Ismertebb fajtái közé soroljuk – a teljesség igénye nélkül - a Clapp kedveltje, Arabika, Nyári Kálmán körte, Vilmos körte, Bosc kobak, Hardenpont téli vajkörte, Papkörte, Hardy vajkörte, Diel vajkörte fajtákat.


A körtefa számára az egyenletes tápanyag-ellátású talaj az ideális és kedveli a meleg, napos, széltől védett helyet.


a levél színén a narancsos elszíneződés a körterozsda fertőzésre utal  a levél fonákán pedig a spóratokok láthatóak

 

Gondozásuk körültekintést igényel, mert sok rovarkártevő és gombás fertőzésnek van kitéve körtefánk.


Ilyen gombás fertőzés az ún. körterozsda is, melynek kórokozója a Gymnosporangium sabinae gomba. A fertőzés és a spórák kialakulásához két gazdanövény szükséges: a köztes gazda, a körte (Pyrus communis), a főgazdák, pedig a boróka fajok (Juniperus sp.) közül kerülnek ki. Jellemzője, hogy narancsos foltok jelennek meg fánk levelein színén, a fonákán pedig kidudorodó foltok jelzik a fertőzés meglétét. Védekezés ellene: a lehullott leveleket szedjük össze és megfelelő gombalőszerrel kezeljük.

 


a körtelevél-bolha kártétele  körtelevél-bolha

 

A másik fertőzés a rovarkártevőknek köszönhető, konkrétan a körtelevél-bolháknak (Cacopsylla pyri). Váratlanul, egyik napról a másikra jelennek meg, s a fa egyszeriben ragacsossá válik, nedvez és fénylik. A levelek pedig fokozatosan elbarnulnak és megtelepszik a gyümölcsökön a korompenész is.
Védekezés ellene: rügyfakadás előtt Vektafid oldattal történhet, virágzás után pedig a Nomolt használata javasolt.

Az édes és lédús körte nagyszerű téli tartalék, rostok, vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok jóízű tárháza. A friss téli körtét, és a szárított körtét tejturmixokhoz, gyümölcslevekhez, joghurthoz és süteményekhez is fölhasználhatjuk.

 

Hűtő hatását télen melegítő fűszerekkel, fahéjjal, gyömbérrel, szegfűszeggel ellensúlyozhatjuk. Íze harmonizál a mandulával, dióval és más olajos magvakkal is. Fogyasztása nőknek különösen ajánlott, hiszen a benne található bór segíthet a csontritkulás megelőzésében.

 

A rómaiak a körtének 40 fajtáját ismerték, ma már több mint 300 fajtát termesztenek. Európában a körte az egészség, a szerencse és a remény szimbóluma. A kínaiaknál a hosszú élet, az igazság és a helyes ítélőképesség jelképe. Egyébként nem véletlenül: bórtartalma növeli a mentális éberséget. A rómaiak a körtebort a gombamérgezés ellenmérgének tartották Ez azonban legfeljebb bizonyos gombák ellen lehetett hatásos, hiszen számos gomba okoz biztos halált. A körtebort a 17. században kúraszerűen fogyasztották, vadon termett és termesztett körte kombinációjából készítették.

 

„Mind az összes édes és zamatos fajta, segít a pocakot leapasztani többé-kevésbé. Azok, amelyek kemények és savanyúak, ezzel szemben legalább ennyire eldugítják.” — figyelmeztet Nicolas Culpeper angol füvesember a 17. században. Általában sem ajánlatos éretlen gyümölcsöt enni, ez a körtére fokozottan vonatkozik. Télire ugyan éretlenül szedjük le a körtét, de úgyis megérik, mire a gyümölcsöstálra kerül.

Gyógyhatása

 

Az érett körte enyhíti az emésztőcsatorna gyulladásait, szabályozza a bélműködést. Emésztést segítő hatása miatt beiktathatjuk fogyókúrás étrendünkbe is. A körte vizelethajtó anyagai elősegítik a mérgek kiürülését a szervezetből. Naponta három-hat pohár körtelé elősegíti a hólyaghurut gyógyulását.

 

Körte – az almával ellentétben nagyobb a cukortartalma, nehezebben emészthető, azonban magasabb a C-vitamin tartalma. Az ásványi anyagok közül főleg káliumot, magnéziumot, kalciumot és foszfort tartalmaz.

A körte zamatos leve erősíti az ereket, méregteleníti a szervezetet és elősegíti az epetermelést. A körte kiváló gyümölcs gyomorpanaszok esetén, s mivel vízhajtó hatása van ajánlott azoknak is, akik húgyvezeték-problémákkal küszködnek.

 

 

dió és a gesztenye

Dió
A dió Perzsiából származik. Ma az egész világon elterjedt és igen kedvelt élelmiszer. A papírvékony héjútól az egészen kemény, nehezen feltörhető fajtákig, sokféle megtalálható. Magyarországon az egyik legjobbnak mondott termőhely a Felső-Tisza vidéke, az itt termelt dió ízletes, vékony héjú, jól törhető és hámozható fajta. A néphit szerint az ilyen termésű fákat az ezeket kedvelő varjak ültetik. A diófa a magyar emberek életében a tiszteletet és a szeretetet jelentette. Ma is sok kertes ház udvarán ott díszlik, és hűs árnyékot adó lombja alatt a meleg nyári napokon szívesen üldögélnek, étkeznek, beszélgetnek az emberek. Megfelelő körülmények között akár száz évig is élhet, így nemzedékek tanúja. Erős illata elriasztja környékéről a rovarokat.

A diófa sokféleképpen használható. Törzse, csodaszép erezete és jellegzetes barna színe miatt a bútorkészítés drága alapanyaga, levelét és zöld színű burkát a gyógyászatban hasznosítják (leveléből különféle kedvező hatású teafőzetek készíthetők). Festéket, diófapácot is készítenek belőle, és számunkra a legfontosabb, hogy terméséből sokféle étel- és italféleség, édesség készíthető. A dió szeptember, október tájékán érik be, mikor zöld burka megreped, és kipotyog belőle a mag, mely az őszi napon gyorsan megszárad és szellős helyen tárolva évekig is eláll. Megtörve azonban a bél gyorsan oxidálódik, avasodik, ezért csak közvetlenül a használat előtt ajánlatos feltörni. A dióbél magas energiatartalmú, vitaminokban gazdag, igen értékes élelmiszerünk. Fehérje- és olajtartalma is jelentős. A dióolaj zsírsavösszetétele igen kedvező, több mint 85 százalékban telítetlen zsírsavakat tartalmaz. Felhasználása sokrétű: tészták, sütemények, sültek készítésénél töltelékként, rátétként használják, salátáknál jó kiegészítő, mert harmonizál az alapanyagok ízével. Éretlen terméséből, a még zöld dióból kandírozott gyümölcsöt, diólikőrt, vagy diópálinkát készítenek. Sok család ünnepi asztalánál elmaradhatatlan étel a diós kalács. Fogyasszunk mi is belőle.

Az ősz gyümölcse, a dió (Juglans regia):
Termő gyümölcsfáink közül a dió különös tiszteletnek és szeretetnek örvend. Már honfoglaló őseink is úgy érkeztek a Duna -Tisza közére, hogy vándorlásuk során megismerkedtek vele, és itt örömmel fedezték fel. Fáját felhasználták, gyümölcsét fogyasztották. A diófa Magyarországon őshonos növény. Sok házikertben megtalálható. Nem is véletlenül, hiszen lombja bő árnyékot ad, jellegzetes illata belengi a környéket, alatta üldögélni, olvasni, nyári napokon reggelizni - ebédelni talán a legkellemesebb. A diófa hat métertől akár húsz méterig is megnőhet, ezért az átlagos méretű házikertben egy diófa is bőven elég, hiszen élettartama, ha egészséges, akár 100 év is lehet, növekedésével pedig egyre nagyobb helyet foglal el. Tartásához nem kell nagy szakértelem, permetezni azért érdemes néha, és nagy szárazságkor szívesen fogadja az öntözést. Bő terméssel örvendeztet meg minden ősszel. Fajtától függően szeptember - októberben érik. Ha a burok fölreped és a mag könnyen kihull, kezdődhet a szüret. A termést, ha rudakkal verik le, a termőrészek károsodhatnak. Felhasználásának csak egyféle módja a gyümölcs fogyasztása. Már eleink is ismerték gyógyító hatását, sokféle testi bajra való felhasználhatóságát. Például a diólevélből főzött tea igen hatásos szer emésztési zavarok, így székrekedés, étvágytalanság esetén, továbbá nagyszerű vértisztító hatása van. A tea készítéséhez egy púpozott teáskanál apróra vágott diólevelet 1/4 liter forró vízzel leöntünk, rövid ideig állni hagyjuk és utána fogyasztjuk. Kellemes íze, valamint magas olajtartalma miatt édességeink és ételeink egyik fontos alapanyaga.

Szelídgesztenye
A gesztenyefa, és a gesztenye nem ismeretlen számunkra. Szerte az országban termelik. A gesztenye téli gyümölcs. Meg se gondoljuk, hogy a szelídgesztenye hányféle módon felhasználható és alternatív gyógyszerként alkalmazható.

Sütve és főzve is fogyaszthatjuk, sőt aki beteg, gyógyszerként is alkalmazhatja. A Castanea nemzettség 13 faja a Föld északi mérsékelt övében él. Az európai gesztenye Nyugat- és Dél-Európában, valamint a Kaukázusban őshonos. A szelídgesztenyének gesztenyebarna héja van, melyet sütés előtt felhasítanak, s ez alatt van a mag héja külön, ellenben a vadgesztenyével, melynek gesztenyeszínű héja tulajdonképpen már a maghéj.

A szelídgesztenye főként Dél-Európában közkedvelt étel. Édes lisztes magvát különböző módon elkészítve fogyasztják: főzelékhez adják, sőt liba-és kacsasültet is töltenek vele.

A gesztenyét szárazon kell tartani, mert hamar romlik. Nagy mennyiségű, mintegy 50% keményítőt tartalmaz. Ásványi anyagok közül a kálium jelentős mennyiségben megtalálható benne, ami rendkívül fontos a téli időszakban, amikor alig van zöldség és gyümölcs.

A gesztenyét bármilyen formában készítjük el, gyógyhatása mindenképpen van. Nyugtatólag hat az érzékeny nyálkahártyára, de a leveléből vagy a gyümölcsből készült főzetet is szívesen fogyasztják a téli meghűlés idején.

Gesztenyefőzet
A gesztenyéből főzetet lepkeszeg (hüvelyes, egynyári lóhereképű fű) maggal készíthetünk. Egy liter vízbe beteszünk másfél csésze összetört gesztenyét, és fél órán át főzzük. Majd hozzáadunk egy fél csésze lepkeszeg magot, és még fél órát főzzük. Leborítva hűlni hagyjuk, és langyosra hűtjük, majd fogyasztjuk. Szükség szerint minden órában egy fél csészével iszunk belőle. Ez a főzet kiválóan enyhíti a hörghurutot (enyhe gyulladásos megbetegedés) és az erős köhögést.

Sült gesztenye
A nyers gesztenye beszerzésekor ügyeljünk rá, hogy a nagy szemű, fényes héjú, sötétbarna fajtát vásároljuk. Semmiképpen ne vegyünk fakó, zörgő héjú tavalyi gesztenyét, mert ezt már lehetetlen puhára főzni és meghámozni. Az egészséges gesztenye a dióhoz hasonlóan néhány hétig szárítva és hűvös, száraz helyen tárolva hónapokig eltartható. Egy régi lábasba tegyük (befogja a héj színe az edény oldalát) és öntsünk rá annyi vizet, hogy bőven ellepje, majd fedő alatt főzzük kb. 25 percig. A majdnem puhára főtt gesztenyét szűrőkanállal szedjük ki, tartsuk egy pillanatra a hideg vizes csap alá, és még melegen hántsuk le róla a külső, kemény héját. Majd a gesztenyét domború felén kereszt alakban hegyes kiskéssel vágjuk be, és tegyük egy tepsibe. Sütőben, közepes lánggal (180 °C; légkeveréses sütőben 165 °C) 1 órán át sütjük, közben néhányszor megrázogatjuk. Ha kissé kihűlt, lapos oldalát bevágjuk, így szépen kibújtathatjuk a megsült szemet a héjából. Elkészítési idő: 25 perc + sütés.

Gesztenyemassza
Friss gesztenyéből igen ízletes és egészségkímélő gesztenyemasszát is készíthetünk házilag. Ehhez kb. fél óráig kell főzni, hogy teljesen puha legyen. A nagy szemű gesztenyét 5 perccel tovább főzzük mindkét esetben. Még melegen ajánlott mind a külső, mind a belső héját leszedni róla, mert lehűlve már nem jön le. Ha a víz túlságosan lehűlne, forraljuk fel újra. Ezután tegyünk a húsdarálóba egy 3 milliméteres lyukakkal ellátott tárcsát, és hajtsuk át rajta a megtisztított gesztenyét. Lehetőleg még melegen daráljuk le, mert ha kihűl, üvegessé, nehezen pépesíthetővé válik. Ezután 25 dkg gesztenyemasszát alapul véve, 20 dkg gesztenyepépet dolgozzunk össze 4 dkg mézzel, és 1 evőkanál rummal. Fontos, hogy a gesztenyemasszát mindig friss termésből készítsünk, mert ha kiszárad megnő a főzési ideje is. Gesztenyefőzés céljára ne a legjobb edényünket használjuk, mivel a héjból kioldódó lé megfesti az oldalát. Tisztításánál súrolószer helyett tömény ecetet használjunk. Az így elkészített massza mélyhűtőben -18°C-on akár egy évig is eltartható. Amint azt már említettük, s gesztenye egyben gyógynövény is. Júniusban, júliusban leszedett levelét köhögés, légcsőhurut, tüdőbetegségek és vérzések gyógyítására, termését, kérgét görcs és hasmenés ellen használják.

A gesztenye a szamárköhögést is kiválóan enyhíti, amit tulajdonképpen egy hirtelen támadó fullasztó inger vált ki, s a meghűléses megbetegedés egyik járványos formája. A nyálkahártyára ható inger megnyugtatására a legjobb gyógyszer a gesztenyéből készült tea. Tegyünk 30 gramm szárított gesztenyefalevelet 550 ml forró vízbe, és naponta 3-4 alkalommal fogyasszunk belőle egy evőkanálnyi mennyiséget. Hasmenés esetén a nyers gesztenyét fölvágjuk és a belsejét fogyasztjuk. Nagy káliumtartalma megnyugtatja a beleket és pótolja az elvesztett ásványokat. A kéreg megszárítva, porosítva, mézzel keverve kiváló köhögés- és vérzéscsillapító.
A cikket írta: Mellesleg

Vadgesztenye
A vadgesztenye Európa-szerte ismert dísznövény. Parkokban templomok környékén temetőkben pompázik hatalmas termete. Virágzáskor a legszebb. Az évek során azonban ennek a hasznosítására is sor került. Belsőleg és külsőleg, is használják a háziszerként a népi-gyógyászatban.

Tartalmaz:
A magban van B, C és K vitamin de csak külső használatra alkalmazzuk, mert sok szaponint tartalmaz.

Gyógyhatása:
A vadgesztenye készítmények erősítik az érrendszert, gyógyítják a visszér gyulladást a lábszár fekélyt és a trombózist. Összehúzó, erősítő, gyomor és bélgörcs-oldó. A vadgesztenye virágja nemcsak szép, de gyógyhatása is van. Belsőleg főleg a gyomorra és a belekre hat, görcsoldóként és szélhajtóként.

Bélhurut, belső vérzések:
A vadgesztenye leveleiből fozött tea jótékonyan hat asz emészto szervek enyhe gyulladásaira, és a belső vérzésekre, összehúzó hatásánál fogva.

Visszér tágulás, kapilláris erecskék tágulása:
Az egész növénynek összehúzó hatása van, de legtartalmasabb a gyümölcse. Ebből ha készítünk tinktúrát, és masszírozzuk az eres lábakat, erősíthetjük a vénákat, a kapilláris ereket.

Elkészítési mód:
A tinktúra készítéséhez szükségünk van egy liter jó gyümölcs pálinkára. Az összezúzott vadgesztenyét héjastól beleeregetjük az üvegbe, és teszünk hozzá összedarabolt száraz fakérget is. Két hétig a napon érleljük, naponta fölrázzuk. A kapott anyaggal naponta megmasszírozzuk a lábakat.

fel az oldal tetejére 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

1078. Budapest Hernád u. 14

(Koroknyai Annamaria, 2011.04.27 12:30)

Tisztesztelt Szerkesztő!
Szerttem volna valódi képet találni a körterozsda borókán lévő telepeiről, sajnos én találkoztam vele és láttam is igaziból, de szerettem volna megmutatni a testvéremnek is de képet képtelen vagyok találni róla.
Ha lehet tegyen fel róla fotót, vagy tájékoztasson hol találhatok róla érdemi fotót.
Köszönettel
Koroknyai Annamária

koroknyaiannamaria10@gmail.com