Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


mazsola,szőlő,kapribogyó

2011.08.30

 

Közismert, kedvelt csemege a mazsola, az édes szőlők aszalt változata. Előnye, hogy egész éven át használhatjuk, és nem csak süteményekben finom, hanem édesítésre is kiválóan alkalmas, természetes lehetőség a finomított cukor kiváltására. Az óvatosság azonban nem árt!

Felhasználás előtt például mindig vizsgáljuk meg, nem kénes-e a mazsolánk! A könnyebb eltarthatóság érdekében sajnos néhány lelkiismeretlen termelő és kereskedő kénezi a mazsolát, és ez káros az egészségre. Éppen ezért, elővigyázatosságból, a mazsolát meleg vízben alaposan mossuk át, majd áztassuk egy kicsit! A mazsola talán a legnépszerűbb aszalt gyümölcs. Remekül lehet csipegetni,dióval keverve ízletes müzlibe, gyümölcsjoghurtba kiváló. Sós magvak közé keverve finom rágcsálnivaló.

A mazsola fajtái

 

Több fajtája van (fehér, világosbarna, vörös és sötétszínű), a sötétebb héjú szőlőből származók egészségesebbek. Jó, ha tudjuk, hogy minél kevesebb a mazsola magja, annál drágább!

 

 

mazsola

 

Ötletek a mazsola  felhasználásához

 

A bontatlan csomagolású mazsolát száraz, hűvös helyen akár egy évig is eltarthatjuk. De ha már felbontottuk, tartsuk hűtőszekrényben, vagy tároljuk jól zárható üvegedényben. A mazsola a levegőn könnyen kiszáradhat, sőt meg is kukacosodhat, tehát ki kell dobni. Mielőtt a mazsolát a süteménybe tesszük, forgassuk meg lisztben, így nem süllyed le a tészta aljára. Sokkal finomabb lesz a mazsola, ha felhasználás előtt egy napig rumba vagy borba áztatjuk, és úgy tesszük az édességhez.

 

A mazsola egy kevésbé ismert tulajdonsága

 

Úgy tartják, hogy rendszeres fogyasztása - káliumtartalmának köszönhetően - megakadályozza a kisebb ráncok, szarkalábak kialakulását. (Magas cukortartalma miatt azonban cukorbetegek csak óvatosan fogyasszák!) A mazsola diétázók számára kiváló vasforrás! Amerikai vizsgálatok szerint a mazsola fogyasztása jót tesz a fogaknak és az ínynek. Baktérium- és vírusölő hatású, sőt gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz.

Forrás: Családinet

Érdekességek a mazsoláról:

 

A mazsola a legelterjedtebb aszalt gyümölcs. A mag nélküli, dús gyümölcsállományú mazsola élvezetessé teszi a tésztafélék, rostdús müzlik fogyasztását, így segít az egészséges táplálkozásra való átállásban.

 

A mazsolaszőlőt Perzsiában és Egyiptomban már i.e. 2000-ben termesztették. Az aszalt szőlőt a Biblia is említi, Dávidnak - i.e. 1110 és 1070 között - egyebek mellett száz mazsolás kalácsot ajándékoztak. Az ókori görögök és rómaiak templomaikat díszítették mazsolával, sportesemények alkalmával pedig díjként osztogatták az értékes csemegét.

 

 

mazsolaszemek
Az ismert mazsolaszőlő-fajták közé tartozik a halványsárga, magvatlan, a nagy magvú és az apró, fekete, mag nélküli. A természetes mazsolát úgy „készítik", hogy a beérett szőlőt fürtöstől a tőkén hagyják, szárítják, aszalják, amíg a színe szürkésfekete vagy szürkésbarna lesz. A héja így meglehetősen vastag marad. A főként sütemények készítéséhez használt, világos színű aranymazsolát úgy nyerik, hogy a szemeket lúgba mártják, 2-4 órán át kén füstjébe helyezik, majd szárítják. A csak kénnel halványított mazsolát az aranymazsolához hasonló módon előkészítik, majd 3-4 órára napra teszik, végül a szárítást árnyékban, több héten át folytatják. A csak lúggal halványított mazsolát kénezés nélkül napon vagy szárítóban aszalják. Ha hirtelen szárítják ki, a mazsola színe világos borostyánsárga vagy középbarna, az állaga pedig mérsékelten lágy lesz.

A szőlő táplálkozástani szempontból az egyik legértékesebb gyümölcsünk. Létfontosságú vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, melyek hozzájárulnak napi optimális tápanyagszükségletünk fedezéséhez. A gyümölcsben található élelmi rost jó hatással van a bélműködésünkre, magas víztartalma pedig segíti a folyadékpótlást. Szőlőszezon idején próbáljunk minden nap fogyasztani ebből az üdítő gyümölcsből.

A szőlőfogyasztás előnyös hatásai

 

A szőlő szénhidráttartalma természetes szőlő- és gyümölcscukor, amelynek mennyisége - évjárattól, termőhelytől és fajtáról függően - 10 dkg-ban 18 és 22 gramm között változik. Élelmi rosttartalma elsősorban cellulóz és pektin, amely kedvezően hat a tápcsatorna működésére. A vitaminok közül a B1- és a B2-vitamin fordul elő nagyobb mennyiségben, de jó C-vitamin, folsav és biotinforrás is. 

Az ásványi anyagok közül a szőlő gazdag foszforban és káliumban, valamint jelentős mennyiségben van jelen kalcium, nátrium, magnézium, kevés növényi vas és cink. A szerves savak közül a borkősav, az almasav, a citromsav és a borostyánkősav, a flavonoidok közül pedig a quercetin található meg benne, természetes növényi anyaga a resveratrol nevű vegyület. A szőlőmag bélrésze megközelítőleg 50%-ban olajat tartalmaz, mely jellemzően többszörösen telítetlen zsírsavakból áll. 

A gyümölcs természetes szőlő- és gyümölcscukor tartalma gyorsan felszívódó egyszerű cukor, mely fáradtság esetén és a koncentrálóképesség csökkenésekor gyorsan biztosítja az energiát szervezetünknek. Ásványi anyagai jó hatással vannak idegrendszerünk működésére, erősítik fogainkat és csontrendszerünket. A szőlő és frissen préselt leve átmossa bélrendszerünket, fogyasztásával megelőzhető a székrekedés és a bélben kialakuló divertikulózis, vagyis a vastagbél nyálkahártyájának zsákszerű kiöblösödése.

Segíti az emésztést, jó vesekő ellen is

A szőlő fogyasztása segíti emésztésünket és anyagcserénk bomlástermékeinek kiürülését a vizelettel. Tisztítja vizeletkiválasztó szerveinket, a veséket, húgyhólyagot. Csökkenti a vizelet savas kémhatását, ezzel megelőzhetjük, illetve késleltethetjük a vesekövek közül például a cisztin- és a húgysavkő kialakulását. Reumás eredetű gyulladásos betegségekben csökkenti a gyulladást, enyhíti fájdalmunkat. A csemegeszőlő szerves sav alkotói javítják az étvágyat, ezért különösen ajánlható lázas, leromlott betegeknek.

A szőlőben lévő antioxidánsok

A szőlő egyik alkotóeleme a quercetin nevű flavonoid, amely antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásáról ismert. A quercetin szerepet játszik a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzésében, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást. Védi érrendszerünket a káros lerakódásoktól és ennek következményétől, vagyis az erek beszűkülésétől, az infarktustól és az agyvérzéstől. A vegyület a legnagyobb mennyiségben a vörös szőlő levében és a vörösborban található meg. A quercetin a szőlőn kívül előfordul még a vörös- és lilahagymában, a kelkáposztában, a brokkoliban, a cseresznyében, a zöldbabban, az almában és a gabonafélékben is.

A különböző szőlőfajták, szőlőkészítmények és a vörösbor resveratrolt is tartalmaz, ami egy természetes növényi immunanyag (a szőlő gyümölcsében a gombás fertőzések elleni védelmet szolgálja). A quercetinhez hasonlóan antioxidáns hatású, óvja a sejteket a szabadgyökök károsító hatásától és csökkenti a rákos sejtek kialakulásának esélyét, valamint a vérnyomást.

A szőlőmagból készült olajat hidegen préselik, így tápanyagtartalma nem károsodik. Az olaj nem tartalmaz koleszterint, telítetlen zsírsavtartalma jelentős mennyiségben linolsavból áll. A szőlőmagolaj felhasználásával süthetünk és főzhetünk is, de előnyösebb, ha saláták, páclevek ízesítésére használjuk fel. A szőlőmagolaj kellemes illatú, színe zöldessárga, íze pedig az olívaolajra emlékeztet.

Kapribogyó:

Borsószem méretű bogyócskák, melyekről sokan nem tudják, hogy valójában virágbimbók. Kitűnő ízesítője halaknak, szárnyasoknak, salátáknak.

Mi a kapribogyó?

A kapri nem más, mint a tövises kapricserje apró, borsószem méretű virágbimbója. A cserje 1,5 méter magasra nő és jellegzetes, szív alakú levelei vannak. Már az ókor óta használják ízesítésre. Kapornaként is találkozhatunk vele. Fanyar, kicsit csípős, jellegzetes ízét sokan szeretjük. A kapri Elő-Indiából származik, a Földközi-tenger vidékén mindenhol termesztik, jól tűri a szárazságot és a kisebb fagyokat is. Olaszországban rengeteg helyen találkozhatunk vele, házak repedéseiben is élősködik. Az egyes kapribogyófajták elnevezése mérettől függően eltérhet.

 

Kapribogyó Kapribogyó
Hogyan készül a kapribogyó?

A kora reggel szedett, még ki nem nyílt virágokat májustól október elejéig szedik. Glikozidtartalma miatt íze nagyon keserű, csak egyhetes sós áztatás után lehet fogyasztani. Ecetes lében, sós vízben vagy olívaolajban tartósítják, elnevezése is ettől függ: sós kapri, ecetes kapri vagy olajos kapri kapható. Apró üvegekben, fiolákban hozzák forgalomba.

A kapribogyó nagyon fontos paramétere: a mérete. A különböző méretű bimbókat különböző néven hozzák forgalomba, a legkisebbek a legértékesebbek, méretük 7mm-től 14 mm-ig terjed.

Néhány szó a kaprigyümölcsről

A kapricserjének nemcsak a rügyét, hanem a termését is fogyasztjuk. Az érett kapritermést kaprigyümölcs néven vásárolhatjuk meg és ez is nagyon finom. Hasonlóan tartósítják, mint a kapribogyót, egyre népszerűbb itthon is. Nyersen vagy akár megsütve is tálalhatjuk előételként, salátába használhatjuk és mivel elég nagy, akár félbe is vághatjuk. Pici magocskák vannak benne, melyek izgalmasan roppannak a fogak alatt.

 

Kapribogyó és a már kifejlett kaprigyümölcs Kapribogyó és a már kifejlett kaprigyümölcs
Vigyázat, hamisítják!

A mocsári gólyahír, a sarkantyúvirág is helyettesítheti a kaprit, de a hamis kaprik közül az egyik legfinomabb a medvehagymakapri. Készülhet még kaprihoz hasonló ízesítő vadszázszorszépből, seprűzanótból, de akár a pitypang még fiatal virágaiból is. A kapri étvágyat csinál és serkenti az emésztést.

 

Pizzán is finom a kapri Pizzán is finom a kapri
Mit készítsünk belőle?

Sültekhez, mártásokhoz használhatjuk, de finom pizzán is. Olívaolajjal, borecettel, sóval, borssal, apróra vágott újhagymával és kapribogyóval átlényegíthetjük a legegyszerűbb salátákat is. Paradicsom- és padlizsánszezonban kötelező kipróbálni a töltött padlizsán és paradicsomos egytálételt. Kapribogyóval és parmezánnal készül.

Levesekbe viszonylag ritkán teszünk kapribogyót, de ebben a sütőben sült hallevesben nagyon finom. Jól áll a halaknak, ringli ízesítésére is használják, de heringet is ízesíthetünk vele. A bátrabbak keverhetik körözöttbe is.
Szórhatjuk citrommal megbolondított csirkesültre, de adhatjuk sertés- vagy bárányhúshoz is.
Nem szabad túlzásba vinni használatát, mivel elnyomhatja a vele készített étel ízét.

 

Kapris, olívás tészta Kapris, olívás tészta
Kapros kapriöntet halakhoz

Hozzávalók:
1 evőkanál vaj
2 evőkanál kapribogyó
néhány szál kapor
só és bors
fél deci száraz fehérbor
2 dl tejszín

Elkészítés: A vajat felmelegítjük, rádobjuk a kapribogyót, majd a frissen felaprított kaprot. Sózzuk és borsozzuk. Felöntjük a fehérborral és a tejszínnel, egy pillanatra összeforraljuk.

Zöld olívás és kapribogyós tészta

Hozzávalók:
35 dkg jó minőségű spagetti vagy tagliatelle tészta
20 dkg kimagozott zöld olajbogyó
1 dkg sózott kapribogyó
fél citrom
4 evőkanál extra szűz olívaolaj
1 csokor petrezselyem
só, bors ízlés szerint

Elkészítés: Robotgépben turmixoljuk össze az előzőleg megtisztított és apróra vágott olívabogyót, petrezselymet és kapribogyót. A masszát tegyük egy tálkába az olajjal és a citromlével együtt, majd jól keverjük össze, és ízlés szerint adjunk hozzá sót és borsot. Főzzük meg a tésztát bő, sós vízben, majd miután leszűrtük, keverjük össze az olívás-kapribogyós tésztaszósszal.

Kapris bruschetta

Hozzávalók:
4 szem paradicsom
2 gerezd fokhagyma
1 púpos evőkanál kapribogyó
olívaolaj

őrölt bors
bazsalikom
pirított kenyér

Elkészítés: A paradicsomot, kapribogyót és fokhagymát apró kockákra vágjuk. Sózzuk és borsozzuk. Megszórjuk bazsalikommal és rálocsoljuk az olívaolajat, majd egy órára hűtőbe tesszük. Pirítós kenyérrel tálaljuk.

 

Kapribogyó

A tövises kapricserje (Capparis spinosa) fűszerként használatos, sóban eltett vagy ecetben savanyított virágbimbóiról („kapribogyó”) ismert. Tüskétlen változatai: Capparis spinosa var. inermis, Capparis rupestris Sm.

kaporna, tüskés kaporna, kápri [magyar]
caper [angol]
câpre
[francia]
cappero [olasz]
Kaper [német]
alcaparra [spanyol, portugál]
kebere [török]
keipa [japán]
kaperszi [bolgár]
kappari [görög]
kabara [arab]
tapeno [provanszi]

A lombhullató kapri (Capparis decidua) bimbóit cserépben nevelt növényekről szedik, a Capparis zeylandica és a Capparis icosandra magvaiból és terméseiből curryt készítenek.


 

Capperoni (Olaszország)

Capperi siciliani - Capparis spinosa, var. Inermis, cultivar Nocellara
I capperi di Salina e di Pantelleria, conservati naturalmente al sale marino. Indicazione Geografica Protetta (IGP) coltivato sull'isola di Pantelleria.
A kapribogyót Szicília partjainál e két szigeten termesztik, tengeri sóval tartósítják (a ki nem nyílt virágbimbókat! bottoni floreali non ancora aperti)
Májustól szeptemberig 8-10 naponként szüretelik a virágbimbókat. 40% tengeri sóval rétegezik, hagyják, hogy a leve tejsavas erjedésnek induljon; 10 nap után leszűrik, majd további 10% sót adnak hozzá további tíz napra. Ezzel fogyaszhatóvá válik. Pl. kimosva, papírtörölközőn megszárítva, bő olajban kisütve kiváló köret.


Frutti di cappero, capperoni
kaprigyümölcs-savanyúság (a félérett termésekből!)
cornichon de câpres [francia], pickled caper fruits, caper berries [angol], Kapernäpfel [német], alcaparrónes [spanyol]

 

 

Câpres (Franciaország)
Capparis spinosa L.

Egy mediterrán cserje virágbimbója, amely ecetes-sós páclében tartósítva fűszer, általában kis üvegfiolában lehet kapni. Sültekhez, salátákhoz, mártásokhoz ajánlott. Óvatosan bánjunk vele, erős aromájú.
Rózsaszínes virágjai reggel nyílnak és délre elhervadnak, ezért kora reggel szedik ki nem nyílott bimbóit május végétől október elejéig. Keserű glikozid tartalma miatt frissen nem fogyaszható, sós vízbe kell áztatni egy hétig, majd sóval, ecettel tartósítani. A sóban eltett kapribogyót ki kell áztatni használat előtt 15-20 percig.
A legzsengébb, legkisebb bimbók a legértékesebbek. Gyengülő minőségi sorrendben osztályozása a következő: non-pareilles 0/7 mm, surfines 7/8 mm, capucines 8/9 mm, capotes 9/11 mm, fines 11/13 mm, grusas 14/+14 mm.

Érett terméseit (cornichon de câpres) is tartósítják savanyúságnak, ezek az utolsó képen láthatók a virágbimbók mögött.

 

 

Alcaparras (Spanyolország)
alcaparra = kapribogyó, alcaparrónes = kaprigyümölcs

A kaprifélék (Capparaceae) családjába tartozik. Elő-Indiából és a Kaukázus területéről származó növény. A Földközi-tenger vidékén termesztésével is foglalkoznak. 1—1,5 m-es cserjéket alkot. Levelei kerekded szív alakúak, fényeszöldek. Virágai nagyok, fehérek sok rózsaszín, hosszú porzóval. Kerek virágbimbóit az ókor óta használták fűszernek. A leszedett bimbókat fonnyasztás után sós vízben („sós kapri"), ecetes vízben („ecetes kapri") vagy olívaolajban tartósítják („olajos kapri"). ízanyagait a kopparidin alkaloida, a kaprinsav és illó olaj adja. A szép zöld szín megtartása végett rézsókat kevernek a készítményekhez. Pástétomnak, húsok, körözöttek és a ringli fűszerezésére használják. Sok növény bimbójával hamisítható. Valódiságát a bimbók csészelevelein megfigyelhető pontok vagy csíkocskák alakjában kiváló rutinkristályok jelzik. Nem különösen melegigényes, a szárazabb területeket is jól tűrő, igénytelen növény. Az enyhe fagyokat is jól átvészeli. Magvetéssel és tőosztással szaporítható.

 

 

Kebere (Törökország)
Capparis ovata, Capparis spinosa

 

 

Hamis kaprik (Magyarország)

A kapribogyó egy Ázsiából származó melegigényes kis cserje virágbimbója. A növényt a rómaiak terjesztették el a Földközi-tenger vidékén, ahol sziklás helyeken, omladozó várfalak réseibe kapaszkodik, rózsaszín tollas virágzata, húsos levelei vannak. A bimbókat lecsipegetik, s ecetes-sós vízben konzerválják.
Cserépben nagyon laza kaktuszföldbe ültetve nálunk is szépen díszlik egész nyáron, de télen visszavágás után fagymentes helyre kell menekítenünk.


Sok más növény, leginkább a mocsári gólyahír (Caltha palustris) bimbójával hamisítják.

Medvehagyma (Allium ursinum) kapri módra. Zöld bogyóit június közepén a virágkötés után gyűjtjük. Megsózzuk, néhány napig, amíg némi levet nem ereszt, pihentetjük. Gondosan lecsepegtetjük, tárkonyecetben felfőzzük, tiszta üvegekbe töltjük. 80 °C-os vízfürdőbe tesszük a lezárt üvegeket (kb. 10 percre). A csíramentes üvegeket hűvös, sötét helyen tároljuk. A medvehagymakapri a legjobb minőségű a hamis kaprik közül.

Vadszázszorszép (Bellis perennis) kapri módra. A százszorszépbimbókat 24 óráig sós vízben áztatjuk, majd tárkonyecettel felöntve kis üvegcsékben tartjuk felhasználásig.

Salátaboglárka (Ranunculus ficaria), a virágbimbókat kapribogyó módjára lehet elkészíteni.

Pitypang (Taraxacum officinale). A fiatal, még szőrös fészekvirágzatot sós-ecetes vízben eltéve, kapribogyó pótlására is felhasználhatjuk.

Fekete bodza (Sambucus nigra). Bodzabogyó kapribogyó módra. Még éretlen, tehát zöld bodzabogyókat egy éjszakára sós vízben áztatunk. Másnap lecsöpögtetjük, üvegbe rakjuk néhány tárkonyhajtással együtt. Előzőleg felforralt, majd lehűtött borecettel felöntjük, az üveget lezárjuk. Hogy az ételeknek csak az ízét kölcsönözze, tálalás előtt távolítsuk el.

Seprűzanót (Cytisus scoparius, syn. Sarothamnus scoparius, Spartium scoparium). Virágbimbóit kapribogyó pótlására használják. Eltevése hasonló. Salátákhoz adható. (Egyébként zsenge, keserű hajtásait használták régen a sör ízesítésére, mint a komlót. Pörkölt magjai jók pótkávénak.)

*

Mexikóban a nyílmérget adó Larrea tridentata ártalmatlan, ecetben elrakott bimbói pótolják a kaprit.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.