Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


sárgabarack és birsalma

2011.05.15

Sárgabarackkal a hosszú életért

Szerző: Sulyok Józsefné  

Sárgabarackkal a hosszú életért

A sárgabarack az egyik legkedveltebb gyümölcsünk, bár idényben néhány hétig fogyasztható csupán, ráadásul a szélsőséges időjárási viszonyok sokszor nem kedveznek a termésnek. Így a sárgabarackban bővelkedő esztendőt jól meg kell becsülni azzal, hogy bőségesen eszünk belőle, illetve eltesszük befőttként, aszalva, fagyasztva vagy lekvárt készítünk belőle. Sokan a sárgabaracklekvárt tartják a lekvárok királynőjének

4000 évvel ezelőtt Kínában már ismerték és termesztették a gyümölcsöt, valahol a mai orosz határon, a későbbi Nagyfal közelében a hegyek között. Valószínűleg a kínaiak úgy gondolták, hogy fogyasztása biztosítja a termékenységet az asszonyok számára.

A perzsákon és az örményeken keresztül jutott el a Római Birodalomba. Akkoriban azt hitték, hogy eredetileg Örményországból származik, ezért lett a latin neve „örmény szilva”. A rómaiak i.e. 70-60 tájékán vitték el Itáliába és Görögországba, majd később pedig Európa északabbi területeire is. Amerikában pedig valószínűleg több hullámban az angol telepesek és a spanyol misszionáriusok juttatták el a növényt. 

A középkorban a nőiesség szimbóluma volt. A gyümölcs gyógyhatását már korán felismerték, pl. az 1600-as évek Angliájában olaját daganatok kezelésére használták, de egyes írások szerint azt tartották, hogy a sárgabarack magban levő anyagok rákellenes hatással bírnak.
Hazánkban több fajtáját termesztik, az egyes fajták zamata valamelyest különbözik, tápanyagaik azonban lényegében ugyanazok.

 

Nemcsak a gyümölcs, hanem csonthéjas magja is rendkívül népszerű kellemes, kesernyés íze a mandulához hasonlít. Ügyeljünk arra, hogy magját a gyerekek egyáltalán ne egyék, valamint vigyázni kell a mennyiségre is, hiszen a benne lévő cianidok, melyek részét alkotják aromájának, könnyen mérgezést okozhatnak felnőtteknél is. Ezen kívül a gyümölcshús savassága oldhatja a fogzománcot. 

A gyümölcs rendkívül gazdag vitaminokban, elsősorban A-, E-, vitaminban, valamint ásványi anyagokban és nyomelemekben. A néphagyomány sok hatást tulajdonít neki, melyekből csak néhányat sikerült alátámasztani az eddigi vizsgálatok alapján.

 

Általában az élénk színű gyümölcsre jellemző, hogy jó antioxidáns védelmet nyújtanak a szervezetet károsító szabadgyökökkel szemben. Különösen erős az antioxidáns hatása az aszalt sárgabaracknak, hiszen az aszalással a benne lévő hatóanyagok még inkább bekoncentrálódnak. Így télen rendszeres sárgabarack fogyasztással nagymértékben védhetjük egészségünket. 

Elméletileg a gyümölcs fogyasztásával erősíteni lehet daganatellenes gyógyszeres terápiát. A magja is feltételezett rákellenes hatással bír. A sárgabarack kitűnő káliumforrás, így fogyasztása minden korosztálynak ajánlott. Többféle betegség gyógyítására használják.

 

Közismert tapasztalat, hogy néhány sárgabarack elfogyasztása serkenti a székletürítést.
Úgy tartják, hogy a gyümölcs meghosszabbítja az életet, mivel az ázsiai Hunza-völgyben élő emberek magas életkorról híresek. Életmódjuk szerves része a hegyekben termő sárgabarack mindennapos fogyasztása. A hosszú életkor nyilván nem csak a sárgabarackon múlik, de valószínűleg az is hozzájárul.

Látásjavító hatást is tulajdonítanak neki, ami magas A-vitamin tartalmával magyarázható. Úgy tartják, hogy a gyümölcsnek haj és körömerősítő képessége is van, amit magas kéntartalmával magyaráznak. Ezen kívül májbetegségekben, valamint érrendszeri betegségek kezelésére is javasolja a népi hagyomány.

Forrás:szepzold.hu

Birsalma, a perzsák ajándéka

Szerző: Sulyok Józsefné   Létrehozva: 2010. szeptember 09.  

Birsalma, a perzsák ajándéka

A birsalma az emberiség egyik régóta ismert gyümölcse, annak ellenére, hogy fogyasztásra nem igazán alkalmas nyersen, a rágóssága, összehúzó íze, keménysége miatt

A gyümölcs valószínűleg Perzsiából és Törökországból terjedt el, elsősorban Európában. Egyesek szerint Törökországban ismerik és fogyasztják a legtöbb birsalmát. A görög mitológiában Herkules aranyalmáiként említik a birsalmát.

Az ókori görögöknél az volt a szokás, hogy az esküvő napján a menyasszony kapott egy birsalmát, mely a termékenységet és a gyermekáldást jelképezte. Európában a 16-18. században teljesedett ki a birsalma széleskörű termesztése, azóta azonban jelentősen visszaesett.

 

Egyes országokban, mint pl. Spanyolországban drága gyümölcsnek számít, akár nyersen vagy a belőle készült kompót, lekvár, stb. Hazánkban is viszonylag kevés birs terem, a kutatások nem igazán foglakoztak a benne lévő gyógyászati lehetőségek megismerésével.

Igen magas a magnézium és kálium tartalma, ezért jó hatással lehet a szívműködésre és a vérnyomásra. Ezen kívül sok benne az A, és a C-vitamin, valamint foszfor, réz és vas is van benne.

A birsalmában sok pektin található, mely rosttulajdonsága révén elősegíti az egészséges székletképzést, valamint hasmenés ellen is kiváló. Mivel a gyümölcs nehezen rágható, legegyszerűbb, ha levet készítünk belőle és azt fogyasztjuk. Magas nyáktartalom is található benne, mely bevonja és nyugtatja a gyulladt gyomor és bélrendszert, akár a torokfájást is csillapíthatja a birs-lé.

 

A birsalma baktériumölő hatását az alapján feltételezték, hogy a Föld egyes területein, elsősorban Dél-Amerikában, a birsalmát eredményesen alkalmazták kolera kezelésére. A kísérletek alapján kimutatták, hogy a birsalma anyagai képesek voltak elpusztítani a kolerát okozó baktériumokat. A birsalma valóban hatásos ebben a súlyos hasmenéssel járó fertőző betegségben.

A népgyógyászatban a birsalmát többek között reumatikus betegségekre, köhögés csillapítására, láz csillapításra, rekedtség megszüntetésére, külsőleg égési sérülések kezelésére használják. A tudományos módszerek mindezt nem igazolják.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.