Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


kaktuszok tartása

2011.04.08
A kaktuszok és a többi pozsgás tartásának két idoszaka van: az aktív fejlodés és a pihenés. A legtöbb faj nyáron fejlodik és télen pihen, de vannak téli fejlodésuek is amik a nyári forróságban pihennek. A két idoszak tartásmódja nagyon különbözik.


Növekedési idoszak
A növekedési idoszakban fontos hogy optimális körülményeket biztosítsunk a fejlodéshez és a virágzáshoz. A fény, a homérséklet és a víz megfelelo kombinációját kell nyújtanunk.
Fényt fajtól függo mennyiségben igényelnek a növények, de általában nagyon világos hely kell nekik. A kékes vagy szürkés test, az eros tövisek, a suru haj jelzi a nagy fényigényt, ezeket tuzo napon tartsuk, ablakon belül ne kísérletezzünk velük. A zöld testu, gyenge tövisu növények a természetben árnyékban, védett helyen nonek, ezeknek kevesebb fény kell, növényházban árnyékolást igényelnek. Könnyen megállapíthatjuk ha a növényünk túl kevés fényt kap: a növekedési csúcs kiemelkedik, világos színu, a bore fényes zöld, a fajra jellemzonél magasabb és karcsúbb a növény. Jó ha ismerjük a megfeleloen tartott példány kinézetét is legalább képrol, hogy tudjunk hozzá hasonlítani. Túl sok fény ritkán fordul elo, ilyenkor vöröses színt látunk, a növény sokszor szinte a talajba húzódik, súlyosabb esetben fehér égési nyomokat látunk a fiatalabb részeken vagy az egész üveges fehér színu lesz és szzétfolyik.
A homérséklet kb. 20-35 fok között optimális. Sokkal melegebb vagy hidegebb idoben a fejlodés leáll. Jót tesz a nagy napi hoingás, pl. éjjel 15 fok, nappak 25-30. Ezért fejlodnek a kaktuszok a legjobban tavasszal és osszel. A kristályvirágféléknek is ez az igényük, de huvösebbet igényelnek: éjjel kb. 5-10 fok, nappal 15-25. Ezt osszel-télen kapják meg leginkább növényházban, és nyáron fognak pihenni. Szobában nehéz oket jól tartani.

A víz nagyon fontos a pozsgások számára. Nem a kiszáradástól kell tartanunk, ha egy kaktuszt nem öntözünk meg 1-2 évig azt is túléli. Viszont egyetlen felesleges öntözéstol is elpusztulhat egy kényesebb faj. Általános szabály, hogy ha fejlodik a növény akkor amint kiszárad a talaj meg kell öntöznünk. Ne hagyjuk folyamatosan nedvesen a földet, ezt csak a legszívósabb fajok viselik el. A növekedésre legalkalmasabb idoszakokban viszont ne hagyjuk hosszabb ideig kiszáradni se a talajt, mert sokak szerint ez okozza a sokszor tapasztalható kirepedést amikor a növény túl sok vizet vesz fel és szétreped. Az egyenletesebb körülmények között tartott példányok kevésbé hajlamosak erre mint az extrém száraz idoszakok után hirtelen sok vizet kapó növények (persze a pihenési idoszakra ez nem vonatkozik!). A leveles pozsgások kicsit jobban hasonlítanak az átlagos szobanövényekhez, az o földjüket ne hagyjuk teljesen kiszáradni. Nyári melegben a kis cserepek 1-2 nap alatt kiszáradnak, vagyis gyakran kell öntöznünk, a tavaszi és oszi huvösebb idoben sokkal tovább nedves marad a föld ezért kevesebb öntözésre van szükség. A növényeket figyelve is eldönthetjük hogy szükséges-e az öntözés. Ha nagyon szomjas a növény akkor ráncosodik, összemegy, ilyenkor öntöznünk kell ha éppen nem pihenési idoszak van. Mindig nagy adag vizet adjunk, ami teljesen átnedvesíti a földet. Ez alól csak némelyik kristályvirágféle jelent kivételt, amik jobban érzik magukat naponkénti spriccelés és ritka átnedvesíto öntözés mellett. A természetben ezek a fajok a csapadék nagy részét köd formájában kapják. A tartásuknál a növekedési idoszak elején egy nagyobb öntözéssel megindítjuk oket, utána már csak spriccelést kapnak reggelente ami 1-2 cm mélyen nedvesíti át a földet és nem engedi teljesen kiszáradni. A növekedési idoszak végén a kaktuszok öntözését ritkítanunk kell, hagyjunk ki 1-2 hetet a talaj kiszáradása után mielott újra öntöznénk. Ezzel felkészítjük oket a pihenésre. A szabadban tartott növényeinket ilyenkor védjük az esotol hogy mire a telelobe visszük oket a földjük kiszáradjon és ez a fejlodésüket leállítsa.

Érdekes téma a kaktuszok tápoldatozása. Van aki esküszik rá, van aki soha nem használ ilyesmit. Gyakori, 2-3 évenkénti átültetés mellett nincs rá nagy szükség, csak akkor ha kifejezetten cél a nagyon gyors növekedés és kevésbé szempont a növény formája, tövisezettsége. Kiélt, régi, de a szerkezetét jól tartó talajban élo kaktuszok átültetése szükségtelen ha híg tápoldatos öntözést kapnak. Mindenképpen olyan tápoldatot válasszunk ami kevés nitrogént tartalmaz, az N:P:K arány 1:3:2 körül a legjobb. A sok nitrogén a növény testét neveli, a foszfor és a kálium inkább a töviseket és a virágképzést erosíti. Feltétlenül nézzük meg hogy a tápoldat tartalmaz-e nyomelemeket és azt válasszuk amiben a leheto legtöbb van.

A növekedési idoszak kezdetén használhatunk nitrogénben kicsit gazdagabb tápsót, késobb pedig nitrogénben szegényebbet. Általában a javasolthoz képest fele töménységu oldatot készítünk, és azt használjuk minden második-harmadik öntözésnél. Van aki csak a növekedési idoszak elején, a legintenzívebb fejlodés alatt használ 2-3 alkalommal tápoldatot, és olyan megoldás is elofordul amikor az ajánlott töménységnél 5-10-szer hígabb oldatot használnak minden öntözésnél. Van aki a növények edzésére a növekedési idoszak végén használ nitrogénben nagyon szegény tápoldatot. Az egész kérdés egyéni ízlés dolga, a kaktuszok nem igényelnek sok tápanyagot, azt a keveset pedig általában tartalmazza a föld. 

Akit különösen érdekelnek ezek a csodálatos növények,további információkat találhatnak a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesülete hivatalos oldalán.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.