Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


lepkék,pillangók

2011.03.26

Rovarokkekoves-bagoly.jpg Réges-régen óriási élőlények éltek bolygónkon.Nem volt ez másként a rovarok esetében sem.
A gigantikus méretű bogarak körülbelül 300 millió évvel ezelőtt éltek. A leghíresebb ezek közül az óriás szitakötő és az óriás százlábú. Az előbbinek csaknem 75 centiméteres szárnytávolsága volt. Tápláléka repülő, csúszó-mászó állatok voltak, illetve olyan kisebb kétéltűek, amik akkor kezdték a szárazföldi életet megszokni. A százlábú hossza elérte a két és fél métert is. Növényekkel és kisebb állatokkal táplálkozott.

Minden idők legnagyobb bogara címet egy skorpió fajta viseli, ami 460-255 millió évvel ezelőtt élt, a jaekelopterus rhenaniae. Csaknem 2,4 méter hosszúságra nőtt.

A ma élő rovarok közt is találunk nagyokat de az őseikkel ezek már nem vetekedhetnek.


Weta - óriás szöcske
Új- Zélandon honosak. Közel 70 fajtájuk ismert. Éjszakai állatok. Növényekkel táplálkoznak. 20 centiméteresek átlagban és 7 dekagrammosak. Olyan területeken élnek, ahol van esélyük arra, hogy túlélik a rágcsálók támadásait.

 

Óriás madárpók
Ezek az óriások akár 25 centiméter átmérőjűek is lehetnek és csaknem 20 dekagrammosak. Táplálékuk között megtalálható az egér, a denevér, a kisebb mérgező kígyók. Az Amazonas eső erdeiben honosak. Harapásuk az emberre nem ártalmas, állítólag nem is fájdalmas. az emberek általában nem is a méregfoguk miatt aggódnak, hanem a kitin szőrük miatt, mert nagyon nehéz ezeket a pici, hegyes szőröket eltávolítani.

 


Tarantula darázs
A csípések besorolásánál ezé a rovaré négyes fokozatú, a négyes skálán. Mérete 5 cm, fekete teste és sötét narancs szárnyai vannak. Új-Mexikóban élnek. Áldozataikat elbénítják, majd abban helyezik el tojásaikat, hogy azok kikelve rögtön eleséghez jussanak.

 


Óriás botsáska
Háromezer fajtájuk létezik. A világ leghosszabb rovarjai, 33 centiméteresek is lehetnek. Ebben nincs benne a lábuk hossza. Növényevők. Néhány fajtájuk olyan anyagot állít elő, ami irritálja a szemet, sőt átmeneti vakságot is okozhat.

 


Mélytengeri ászkarák
A tengerek mélyén az elpusztult hal tetemekkel táplálkoznak. Átlagos méretük 35 cm, de találtak már 75 centis példányt is, a Mexikói-öbölben.

Cymothoa exigua
Ez egy parazita rák, ami a lutjanus guttatus nevű hal kopoltyúján mászik a hal testébe, majd első három pár lábával a nyelv tövéhez rögzíti magát. Kiszívja a vér onnan, majd amikor a nyelv elsorvad, átveszi annak funkcióját, de cserébe a hal táplálékának egy részét ő fogyasztja el. A kaliforniai tengerpart közelében él.

 


 

Nézzük meg a lepkéket!

A lepkék méretei,formái,színezetei között hatalmas különbségeket találunk.

Az ismert legnagyobb szárnyfesztávú (27-32 cm) lepke a Erebus Agrippina Cram egy Braziliában honos bagolylepke.

Legnagyobb lepke:
 

Atlaszlepke

(Attacus atlas)

Az atlaszlepkének van a legnagyobb szárnyfelülete és ezért e rovarokat tekintjük a legnagyobb termetű lepkének.
Mint emlősöknél az elefánt. Igaz alacsonyabb a zsiráfnál,mégis az elefántot tartjuk a legnagyobbnak.

 

 A Föld legnagyobb pillangói az Ornthoptera nemzetségbe tartoznak.Közülük is a legnagyobb az
Alexandra-királyné pillangó (Ornithoptera alexandrae).

  

A pillangók között kizárólag nappali lepkéket találunk.
Vannak viszont éjjeli lepkék,melyek nappali életmódot folytatnak,sőt megtévesztően hasonlíthatnak nappali rokonaikra a pillangókra.Ilyenek pl a szivárványlepkék.

Az Ornithoptera nemzetség fajai Új-Guineában és a környező szigeteken honosak, de megtalálhatók Dél-Indiától Sri Lankáig és Dél-Ázsiától Észak-Ausztráliáig. Az esőerdő pusztulása miatt minden faj veszélyben van. A pillangófarmokon folyó tenyésztés javít a helyzeten, mert vadon élő példányokat már nemigen pusztítanak el szándékosan gyűjtés céljából.

Érdekes lepkemúzeum található hazánkban.

Szabadtéri Lepkemúzeum
 Európában egyedülálló a bogácsi Szabadtéri Lepkemúzeum.

 

A Novák Ferenc gyűjő által bemutatott fajok Bogácson és annak közvetlen 2-3 km-es körzetében élnek. A gyűjteményben védett fajok nem találhatók. A Lepkemúzeum öt év gyűjtőmunkájának az eredménye. Itt közel négyszáz lepkefajt tekinthetünk meg. Hogy a lepkék sokféleségét ne csak a hazai fajokon mutassa be a gyűjtő, így jónéhány trópusi pillangó is helyet kapott a tárlókban. Láthatjuk itt a Nagy Atlaszlepkét, a Madagaszkári Szivárványlepkét, az Ázsiai Rókalepke hím és nőstény példányát, a Nagy Morphó lepkét stb.

A vitrinekben a csoportosítás az araszolólepkékkel kezdődik, majd a bagolylepkék, a boglárkák, a farontó lepkék és sok egyéb fajon keresztül a a szenderekkel fejeződik be. A begyűjtött egyedeket a nemzetközileg elismert kutató, Szabóky Csaba professzor, Lepidopterus azonosította.

Pille

 

http://1.bp.blogspot.com/_udj7WGo58OY/TL2CCCRbORI/AAAAAAAAAAU/1tLwUiyeVqk/s1600/ColorfulButterflyAni.gif

 

lepke

 

Diószeghy László lepkegyűjteménye

A Székely Nemzeti Múzeum Természettudományi részlegének egyik legértékesebb gyűjteménye a “Diószeghy László lepkegyűjtemény”. 

Diószeghy László Sepsiszentgyörgyön született 1877. június 19-én. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában, a polgári fiúiskolában végezte, majd a budapesti és a müncheni festészeti akadémián tanult. Budapesti diákévei alatt kezdte a lepkék szakszerű gyűjtését. 1907-től haláláig, 1942. február 18-ig az Arad megyei Borosjenőn élt mint művész és természettudós. 
Táj- és arcképeket, valamint templombelsőket festett. Festményei Magyarországra, Angliába, Egyiptomba, sőt Argentínába is eljutottak. Legtöbb festménye Borosjenőn (37) és Aradon magántulajdonban található. A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében található egy ifjúkori olajfestménye, mely Horváth Elek zeneiskolai tanárt ábrázolja, és három tájkép-akvarellje. 

Bár a lepkészetben Diószeghy László  autodidakta volt, nevét szakmai körökben kezdettől fogva számon tartották. Kapcsolatot tartott a kor kiváló szakembereivel, pl. Hans Rebellel, a bécsi Természettudományi Múzeum igazgatójával, korának legnagyobb lepideptorologusával, Heinrich Kolarral, a makrolepidopterák szakértőjével, Brisbane C. S. Warrennel, a londoni British Museum igazgatójával, Lionel Walter Rothschilddal, aki a világ legnagyobb magán lepkegyűjteményét állította össze, Schmidt Antallal, a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum természettudományi részlegének igazgatójával, akivel évekig együtt jártak a Retyezátra, Aristide Caradja akadémikussal, a román lepideptorologusok legkiemelkedőbb személyiségével, Adriano Ostrogovichcsal, Barta Viktorral, báró Lipthay Bélával, gróf Teleki Jenővel és másokkal.

Becslések szerint munkássága alatt több mint 40 000 lepkét gyűjtött. A diákévei alatt gyűjtött 10 000 példány a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban van. Jelentős Diószeghy-anyagot őriz a londoni British Museum, a bécsi Naturhistorisches Museum, a bukaresti Grigore Antipa Múzeum, valamint a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem Állattani Tanszéke. A legnagyobb példányszámú (kb. 25 000 db) anyagot szülővárosa múzeumának adományozta. Ez a gyűjtemény csak 1948-ban került a Székely Nemzeti Múzeumba. 1942 és 1948 között Borosjenőn a szakszerűtlen tárolás miatt a gyűjtemény részleges károsodást szenvedett (kb. 1500 példány ment tönkre). 

Jelenleg a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő anyag, melyet 1915-1941 között gyűjtött, 2080 fajhoz tartozóan több mint 23 000 példányt foglal magába. A gyűjtemény a lepkék gazdag faj- és egyedszáma miatt tudományos szempontból igen értékes. A lelkiismeretes és következetes gyűjtőmunka által Diószeghy Lászlónak sikerült a tudományra új fajokat (Orthosia schmidtii Diószeghy, Clepsis wassiana Schmidt stb.) és állatföldrajzi szempontból jelentős ritkaságokat (Megazethes musculus Men., Amphipoea fucosa Frr., stb.) gyűjtenie. Fajgazdasága mellett Diószeghy László gyűjteménye a lelőhelyek (60 hazai és 14 külföldi) változatossága miatt is roppant értékes dokumentuma a hazai lepkefaunának. A lelőhelyek közül első helyen említjük Borosjenőt (az anyag 60%-a), utána a Retyezát-hegységi példányok következnek (az anyag 25%-a). Gyűjtött még a Codru és a Hargita hegységben, a Berecki havasokban, Szovátán, Rétyen és Sepsiszentgyörgyön is. Borosjenőn és a Retyezát hegységben végzett alapos lepkészeti kutatásai Közép- és Kelet-Európa egyik jelentős szaktekintélyévé emelték. A gyűjteményt 1963-tól dr. Kovács Sándor, a SzNM volt munkatársa és Căpuse Iosif bukaresti lepkész dolgozták fel és katalogizálták.

 

Diószeghy forrás:sznm.ro

lepke-rsz.2jpg.jpg

lepke-rsz.4jpg.jpg

lepke-rsz.2jpg.jpg

lepke-rsz.3jpg.jpg

lepke-rsz.5jpg.jpg

lepke-rsz.jpg

További fotók

fel

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

2342holoháza 52

(kovács sándor, 2012.06.12 16:09)

helo vanak nekem is ijen óriás lepkéim nem érdekel kivanak tömve

Re: 2342holoháza 52

(szerkesztő, 2012.06.13 11:42)

Amennyiben küld róluk fotókat,feltöltöm az oldalra szívesen! Cím: kerikaroly@gmail.com